Közintézményként hasznosulhat újra a tihanyi Hevesi-villa

A Hevesi család a falu javára ajánlotta fel az épületet még a ’40-es években.

A Hevesi villa az egyik legikonikusabb épülete Tihanynak, amit a tervek szerint az önkormányzat szeretne az eredeti állapotoknak megfelelően felújítani és közintézményként hasznosítani. Az elsődleges cél az, hogy az itt élők számára megnyissák az épületet, amely közösségi célokat szolgálna – írja a Tihanyi Visszhang.

“Egy fenntartható, a településen működő közösségek programjainak megtartására, vagy akár egy, a már régóta dédelgetett helytörténeti kiállítás helyszínéül szolgáló épületre gondoltunk elsődlegesen, amikor az épület hasznosítása került szóba. Természetesen, az itt élők véleményére is kíváncsiak lennénk, hogy minél szélesebb körben, közösen gondolkodjunk az épület jövőbeli sorsáról, ezért szívesen várjuk a lakosok véleményét is a Hevesi villa további hasznosításáról” – nyilatkozta a lapnak Kónya Péter önkormányzati képviselő.

A Hevesi-villa története

Hevesi József édesapja Heizer Ferenc a 19. század közepén Hidegkútról került Tihanyba kántortanítónak. 1854-ben megnősült, Horváth Máriát vette el feleségül, aki öt fiúgyermekkel ajándékozta meg. Az elsőszülött Ferenc, tihanyi bencés szerzetes lett, Bernárt néven. A másodszülött volt József, aki 1857. március 29-én látta meg a napvilágot. Nevét 1881-ben belügyminisztériumi engedéllyel Heizerről Hevesire változtatta. 1895-ben abból az alkalomból, hogy édesapja a következő évben nyugdíjba megy, elhatározta, hogy épít egy nyaralót, amelyben szülei állandó kényelmes lakást bírhatnak, és neki feleségével együtt legyen nyaralóhelyük. Megvásárolt mintegy félholdnyi szántóföldet Tihanyban a visszhang közelében. Stobbe Adolf barátja már ismerte a beépítendő helyet, rábeszélte, hogy építsen emeletes-tornyos villát oda.

A villa és a Visszhang

1895-ben, amikor az építési engedély a balatonfüredi szolgabírói hivataltól megérkezett, maga a szolgabíró, Mórócza Kálmán érkezett egy megyei mérnökkel a szemlét megtartani.  Látván, hogy a telek hátsó felére van tervezve, azt tanácsolta, hogy változtassák meg a tervet, és építsék a villát a telek kelet felőli oldalára, ahonnan szebb kilátás nyílik a Balatonra. Ezt nem tehette, mert ezzel elrontaná a híres tihanyi visszhangot. Történt aztán, 1897-ben, hogy egy szeles napon, amikor visszhang egyáltalában nem lehetett, egy kiránduló társaság akarta élvezni a híres visszhangot, de mert nem felelt, az egyik kiabáló tihanyi gyerek azzal vágta ki magát, hogy „amióta ezt a kastélyt ideépítették, elromlott a visszhang”. És ezt a mesét nemcsak az a társaság hitte el, de egyik-másik budapesti lapba is bekerült, a balhiedelem általánossá lett, sőt a középiskolai tankönyvekbe is bekerült – áll a napló bejegyzésben, amely a Hevesi József Tihanytól Kolozsvárig című könyvében olvasható.

Hevesi Józsefnek a házasságából gyermeke nem született. 1941-ben alapítványt hozott létre a szegény sorsú tihanyi gyermekek támogatására. 1945-ben halt meg 88 éves korában. A Hevesi család a villát a falu javára ajánlotta fel közhasznú használatra. 1953-tól óvodaként, a két felső emeleti terem alsó tagozatú iskolaként működött.