A felsőörsi Forrás-hegy földtani leleteinek részletesebb, tudományos jellegű feltárása Böckh János bányamérnök és geológus nevéhez fűződik, aki a 19. század végén bukkant rá az itteni kőzetrétegekre. A lelőhely később világviszonylatban is ismertté vált a szakemberek között, számos nemzet tudósai folytattak kutatásokat a formációkon. Szakmai berkekben „Magyarország első földtani alapszelvényeként” hivatkoznak a kőzetegyüttesre.
A különböző rétegek az első vagy néha a legjelentősebb felfedezési helyük nevét viselik, ez alapján megkülönböztetünk Megyehegyi, Felsőörsi, Vászolyi, illetve Buchenstein formációkat. A masszív kőzetanyagban sokszor olyan ősi élőlények vázmaradványai vagy azoknak lenyomatai érhetők tetten, mint a tengerililiomok, a lábasfejűek vagy esetleg a kagylós férgek.
A megközelítés a település északnyugati csücskéből, a focipálya irányából lehetséges, ahol egy Geológiai bemutatóhely feliratú tábla már jelzi is a látványosságot. Az első információs tábláig kavicsozott ösvény visz tovább egy meredeken lefelé vezető lépcsősorig, amely végül egy vízszintes felületbe torkollik, itt egy újabb tábla jelzi a hosszúkás sávban elterülő bemutatóhelyet, melyet egy félnyeregtetős faszerkezet óv a további természetes eróziótól.
Fotók: Wikipedia