Új nádaratási technológiákkal kísérleteztek a Balatonnál

A növény aratása elsősorban a nádasok minőségének javulását szolgálja, amely pedig a tó vízminőségére is pozitív hatással van.

Kísérleti nádaratás zajlott a Balatonnál. Három helyszínen – köztük Balatongyörökön – próbált ki új technológiát a vízügy. Az enyhe telek miatt már alig lehet jégről aratni, ezért szükséges új módszerek keresése. A nádasnak kulcsszerepe van a Balaton vízminőségében, ezért fontos, hogy egészséges legyen a növényzet, a megújításához pedig rendszeres aratás kell – fogalmazott a tvkeszthely.hu.

Február közepén a Balaton három pontján  egy úgynevezett Truxorral aratták a nádat a Balatonon. Az önjáró, úszó munkagép a vízen és szárazföldön is alkalmazható sokoldalú masina. Előnye, hogy jóval könnyebb a hagyományos nádvágó gépeknél.

Balatongyörökön is ilyen munkagépekkel aratták a nádat a Szent Mihály kápolna közelében. A Balatonon hosszú évek óta nem alakult ki olyan jégpáncél, ami lehetővé tenné a rendszeres nádaratást. A természetvédelmi irányelvek szerint a nádat úgy kell aratni, hogy ne rongálják a nád rizómáját, azaz gyökérzetét. Ezt csak jégen történő aratással lehetett eddig megvalósítani.

Az éghajlatváltozás miatt egyre kevésbé várhatók kellően fagyos telek, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei új technológiákat keresnek.

„Ebben támogatóink voltak a szakmai partnereink is: a természetvédelmi kezelővel, a természetvédelmi hatósággal és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve az idei évben három helyszínen – Zamárdiban, Siófokon és Balatongyörökön – jelöltünk ki egy-egy mintaterületet” – nyilatkozta Horváth Angéla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

A három helyszínen zajló munka egy kísérlet volt. A február 15-el lezáruló nádaratási szezont követően most folyamatosan figyelik majd a szakemberek a területeket. Azt vizsgálják, hogyan újul meg a nádasállomány. A növény aratásának ugyanis az az elsődleges célja, hogy jó minőségű legyen a nádas, mert az kedvez a tó vízminőségének.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság első embere hozzátette:

„Reményeink szerint a növény életciklusa megfelel majd a kívánalmaknak és így ezeket az alkalmazott kisgépes technológiákat a jövőben ki fogjuk tudni majd terjeszteni nagyobb területekre és így a jégmentes időszakokban is sokkalta hatékonyabban megújíthatóak lesznek a Balaton nádasállományai.”

A Balatonon learatott nádból a jobb minőségűt ipari célra használják fel: nádszövet, nádpalló készül belőle, vagy tetőt fednek vele.

A vízminőségvédelmi, azaz tisztító nádvágás a több éve nem aratott, kifejezetten rossz minőségű nádasok feljavítására szolgál, a tó vízminőségének megőrzése, javítása érdekében történik. Ez a nád zöldhulladék telepre kerül.

„Az idei évben nádvágásra a vízügyi igazgatóság 66 hozzájárulást adott ki, ez 65 hektár nagyságú területre szólt. Ebből haszonnád vágásra történő hozzájárulás mintegy 31 hektár területet érintett”– összegzte a vízügyi vezető.

Az utóbbi évek során több helyen romlott a Balaton nádasállomány minősége – állapította meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A tavaly áprilisban végezett felmérések szerint a nádas frontjában a víz felé, ha nem is tökéletes állapotú, de új, zöld nádszálak találhatók, a part felőli oldalon azonban a nádasok pusztulnak. Ez elsősorban olyan helyeken figyelhető meg, ahol az emberi beavatkozásokkal, például stégépítésekkel feldarabolódik a nádas.