Másodszor tartottak űrkongresszust Balatonfüreden

A rendezvény az Orion Űrnemzedék Alapítvány szervezésében valósult meg.

Az egész napos rendezvényen számos kiállítóval találkozhattak az érdeklődők: a Balatonfüredi Kongresszusi Központ előcsarnokában csillagászattal, robotikával, űrtechnológiával foglalkozó cégek és szervezetek mutatkoztak be, miközben három teremben zajlottak az előadások, panelbeszélgetések – írja a vehir.hu.  Az űripar minden szegmenséből érkező kiállítók és előadók révén a résztvevők személyesen járhattak utána annak a kérdésnek, amit laikusok gyakran feltesznek Kapu Tibor űrutazása kapcsán: miért éri meg ez Magyarországnak? 

Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős államtitkár például arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország űripari törekvéseit reális elvárások mentén kell vizsgálni. Mi nem a nagyokkal versenyzünk, ugyanakkor a magyar iparban és tudományban számos kiaknázható potenciál rejlik, amikkel élni kell. Hazánk az űrkutatás hajnala óta részese ennek a területnek: jó korai példa erre Kármán Tódor, aki először számolta ki, hol lehet a világűr határa – ezt a száz kilométeres magasságot a nemzetközi tudományos életben is Kármán-vonalnak nevezik. Ferenczi kiemelte, hogy az űripar azon szektorok közé tartozik, ami folyamatos növekedést mutat, ezért a folyamatosan bővülő piacon van lehetőség teret hódítani. Ebben a versenyben nemcsak államok, hanem cégek is részt vesznek, és bizony számos olyan magyar gazdasági társaság is létezik, ami képest sikeresen szerepelni.

Az egyik ilyen vállalat a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt., amelynek tevékenységét vezérigazgatója, dr. Sárhegyi István mutatta be. A cég több űripari projektet is futtat. A HUNSAT keretében egy kilenc műholdból álló flottát hoznak létre – a projekt teljes egészében házon belül zajlik: a tervezéstől a gyártáson át a későbbi üzemeltetésig mindent ők végeznek. Ennek kiszolgálására épül Martonvásárban egy négyezer négyzetméteres csarnok, amiben a műholdak tervezése, gyártása és tesztelése zajlik majd várhatóan szeptembertől. A flotta első műholdját a tervek szerint 2028-ban bocsátják fel, és ha minden eleme a helyére került, akkor a teljes Földről képes lesz nagy felbontású képeket készíteni, amiket védelmi és ipari célokra egyaránt lehet hasznosítani. Sárhegyi megjegyezte: a növekvő piacon folyamatosan szükség van a képzett szakemberekre, nemcsak a természettudományokban jártas mérnökökre, de például jogászokra, közgazdászokra is. A HUNOR magyar űrhajós programtól éppen azt várják a piaci szereplők, hogy felhívja a gyerekek és fiatalok figyelmét és kedvet csinál nekik ahhoz, hogy a jövőjük tervezésekor ezt az irányt is számításba vegyék. 

A magyar szakemberekre pályázik az amerikai Axiom Space vállalat is, aminek terveit a közép-kelet-európai igazgatója, Magyari Gábor mutatta be. Az Axiom fő célja az, hogy megépítsenek és üzemeltessenek egy kereskedelmi űrállomást, ami a Nemzetközi Űrállomás (ISS) néhány éven belül esedékes visszahívása után biztosíthatja a nemzetközi jelenlétet az alacsony Föld-körüli pályán. Most azon dolgoznak, hogy az állomás üzemeltetéséhez szükséges tudással felvértezzék magukat, és ezt a célt szolgálják az emberes küldetéseik – például az Ax-4, amelynek tagjaként Kapu Tibor is az ISS fedélzetére léphetett.

A kongresszus kiemelt pillanatai közé tartozott, amikor eredményt hirdettek a “Hová tűnt Kapu Tibor zoknija?” gyermekrajzpályázaton, amelyre 6200 munka érkezett be; illetve amikor Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajóssal és Farkas Bertalan kutatóűrhajóssal találkozhattak a tudomány szerelmesei.