Új kápolna épül Pécselyen

Az épület tervezésekor fontos támpontként szolgáltak a Balaton-felvidék szakrális hagyományai.

Jankovics Tibor és Jankovics Gergő Balaton-felvidék szakrális építészetének hagyományait követő kápolnaterve egyszerű, arányos és visszafogott formálásával szervesen illeszkedik a tájba és az épített környezetbe. Az épület helyi anyagokból – terméskőből, mészkőből, fából és palából – készül, tiszteletben tartva a vidékre jellemző építészeti karaktert. A megközelítés és a tereprendezés megoldásai biztosítják a természetes domborzathoz, valamint a kastélyhoz való szerves kapcsolódást – számolt be az epiteszforum.hu.

A pécselyi kápolna tervpályázatának történetére Madarasi-Papp Rita települési főépítész így emlékezik vissza: “Molnár Ferenc pécselyi vállalkozó, mezőgazdasági földek tulajdonosa azzal keresett meg a főépítészi ügyfélfogadásomon, hogy a tulajdonában álló telken, egy kis dombocska csúcsát borító erdőfolt peremén álló régi, szép nagy mészkőtömbökből boltozott borospincét családi kriptának szeretné használni, és az előterében álló présház romot kápolnaként építené újjá. Az építmény bejárata egy szántóföldre, azon túl egy tóra néz. Hozott magával egy tervet is. A terület általános mezőgazdasági besorolású volt, így tehát a kápolnaépítés csak a szabályozási terv módosításával volt lehetséges. Azt válaszoltam, hogy nagyon szép a gondolat, és a hely is kifejezetten jól megtalált, de a terv nem elég jó. A kivételes szépségű és exponált helyszín és a szakrális funkció egyaránt nagyon magas építészeti minőséget és tapasztalt, érzékeny tervezőt igényel. Ezért javaslatomra az Önkormányzat azt kérte az építtetőtől az építést engedő szabályozás megteremtéséért cserébe, hogy a tervező meghívásos tervpályázaton legyen kiválasztva, amelyben a település polgármestere és főépítésze helyet foglalnak a bírálóbizottságban. Ezt településrendezési szerződésbe is foglaltuk. Molnár úr tetszését az első pillanatban elnyerte a tervpályázat gondolata. Tíz tervezőt invitáltunk meg, ötöt én javasoltam, ötöt ő.”

Általános szempontok

Nagy hagyománya van a Balaton-felvidéken is a szőlőhegyi szakrális építészetnek. Kápolnák, stációk, útszéli keresztek és védőszentek szobrai a környezet szerves részeként gazdagítják a festői tájat. Ezt a hagyományt tiszteletben tartva, olyan – helyi anyagokból megépíthető – épületet szándékoztak tervezni, mely arányrendszerével, egyszerű visszafogott architektúrájával szervesen illeszkedik úgy a természeti, mint az épített környezetbe.

A helyszín feltárása

A kápolna megközelítésének módját egyrészt a közvetlen környezet domborzati viszonyai, másrészt a meglévő különböző rangú közlekedési utak és a meglévő kastélyhoz való viszonya determinálja. A terület nyugati szélén meglévő, részben bevágásban húzódó földút megtartandó, mivel a környező mezőgazdasági terület feltárását és a kápolna telkének gazdasági célú megközelítését is jól szolgálja. A kápolna megközelítéséhez kínálja magát egy, a kastélyból kivezető, fasorral szegélyezett út folytatásaként megépítendő gyalogút elkészítése. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni az országút és a kápolna telke közti szintkülönbségre, mely gondosan megtervezett terepalakítással és igényesen kiépített tereplépcsővel hidalható át. Kialakítható egy kényelmesebb lépcsőmentes megközelítési lehetőség is, mely a kastélyba vezető út kapujától keletre cca 10 m-re indulna, ahol a közút és a kápolna telke közel azonos szinten van.

Anyagok és szerkezetek

A kőfalak helyi terméskőből rakva készülnek, a szükséges helyeken monolit vasbeton koszorúval. A téglafal (a “B” változat szerint) tömör kisméretű falazótéglából készülnek, belső oldalon rusztikus vakolattal, fehérre meszelve. A kő oszlopok és áthidalók, valamint az ablakok kőkeretei süttői mészkőből készülnek. Az oltár, a szenteltvíz-tartó és a keresztelőmedence süttői mészkőből készül. A tetőszerkezet vörösfenyő anyagú. A kazettás fedélszerkezet (“A” változat) vörösfenyő pallóból készül, üzemben táblásítható, előre gyártható. A fedélszerkezeteken szarufán kívüli hőszigetelés készül. A héjazat 1-1,5 cm vastag, zöldes-szürke színű természetes kőpalából készül, kettős fedéssel. A padló kőlap burkolata és a tömblépcsők helyi (balatonszőlősi) kőből készülnek. A “B” változatnál a szentély megemelt síkja az oltárral megegyező anyagú burkolást kap. Az “A” változat üvegezett bejárati ajtaja bronzból (vagy kovácsolt vasból) készül, a “B” változat ajtói tölgyfából készülnek. Az oltárra kerülő kereszt és gyertyatartók bronzból, (vagy kovácsolt vasból) készülnek egyedi tervezés alapján. A bútorozást vörösfenyőből készült padok és székek biztosítják, melyeket a mindenkori igénynek megfelelően vagy a fal mellé helyezve, vagy térbe állítva lehet használni. Úgy a kripta, mint a kápolna megfelelő légállapotát gravitációs szellőzéssel célszerű biztosítani oly módon, hogy a padozat felett bevezetett levegő a kürtőkön keresztül a kápolna légterének magas pontján távozhasson.