A ház alapvetően terméskőből, úgynevezett parasztbarokk stílusban épült valamikor az 1800-as évek kezdetén. Tájház jelleggel 1986 óta üzemel önkormányzati fenntartásban, amikor Pacsuné Fodor Sára helytörténeti gyűjteményt rendezett be itt. Pacsuné a megnyitástól egészen haláláig dolgozott az épület falai között.


A városvezetés 2006-ban keresztelte el a tájházat a helytörténész után, munkája iránti tiszteletből. A szobákat a helyi lakosság adományozásából rendezték be. A felvonultatott berendezési és használati tárgyak, eszközök a korábbi évszázadok mindennapjaiba helyezik vissza a látogatót. A paraszti élet kellékein kívül a város híres történelmi személyiségei, Krúdy Gyula és Molnár Mária előtt is emlékszobával tisztelegnek a fenntartók.


Míg Krúdynak csak az édesapja volt várpalotai, addig Molnár Mária, a hadak útját szó szerint megjárt misszionárius a tájház megnyitása előtt éppen egy évszázaddal, 1886-ban látta meg a napvilágot a városban. Később szüleivel Budapestre költözött, aztán felnőttként hittérítőként járta a világot. Végül Új-Guineában érte a halál 1943-ban, amikor a második világháború eszkalálódásával a japán Akikaze nevű torpedóromboló hajó fedélzetén végezték ki.
Fotók: Fodor Sára Tájház / Facebook