A Balaton-felvidéken és a Bakonyban sem csökkent a falusi turizmus

A dunántúli térségekben stagnáló, a keleti országrészben csökkenő bevételeket értek el a falusi turizmusban tevékenykedő vállalkozások. Erre a szektorra is igaz, hogy nem mindenkit és nem egyformán érintett az elmúlt évet jellemző válsághelyzet.

Már 2022 év közepén látszott, hogy a falusi vendéglátók sem mentesülhetnek a gazdasági válság hatásai alól. Erre a szektorra az a jellemző, hogy kisebb bevételek mellett kisebb nyereséget tudhatnak magukénak a vállalkozások, így még egy mérsékelt költségnövekedés is komolyan érinti ezt a szektort – mondta el megkeresésünkre a Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete elnöke. Gergely Mária úgy látja, Békés megyei vállalkozóként a kereslet visszaesését is megtapasztalták, az emberek a válság hatására kevesebbet költöttek pihenésre, kirándulásra.

Térségenként eltérő tendenciák érvényesültek a falusi turizmusban

A Bakonyban és a Balaton-felvidéken nem csökkent a belföldi turizmus, és ez a tény érezhető volt a falusi vendégasztalt üzemeltető vállalkozásoknál is. Kovács János Óbudavár településen egyszerre kínál szállást és étkezést is az odalátogatóknak. Természetesen az energiaárak növekedése őt is érintette, a megnövekedett kiadások egy részét egy 25 százalékos szolgáltatási árnövekedéssel igyekezett enyhíteni.

Továbbra is cél, hogy aktív turisztikai programokhoz kapcsolódjanak a szolgáltatások

Kicsit könnyebb évre számítanak 2023-ban, bár ennek lesznek feltételei – mondta a Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete vezetője. A közel 100 vállalkozást tömörítő szervezet elnöke szerint fontos lenne, hogy újabb fejlesztési források nyíljanak meg számukra. Utoljára a turisztikai célú Kisfaludy-programból tudtak építkezni, szálláshelyet bővíteni, infrastruktúrát fejleszteni. Gergely Mária azt mondta, nagyon számítanak arra is, hogy a LEADER-források megnyitásával lesznek olyan térségek, ahol stratégiai célként jelenik majd meg a falusi turizmus vállalkozásainak támogatása

Továbbra is fontos lesz, hogy kapcsolódjanak az „Aktív Magyarország” program rendezvényeihez, a túraútvonalak, kerékpárutak melletti turisztikai attrakciókhoz, látogatóhelyekhez.

A válság előtt igazi sikertörténet volt a falusi vendégasztal

Jól bevált forma a falusi vendégasztal szolgáltatás, amikor a kistermelő saját termékeit, szükség szerint kiegészítve más kistermelő termékeivel felhasználva látja vendégül fogyasztóit

írta korábbi összefoglalójában a Nemzeti Agrárkamara. A szakmai szervezet szerint a fogyasztói tudatosság megerősödésével mind nagyobb teret nyerő forma az is, amikor a vendéglátóhelyekhez történő beszállítás valósul meg. A kamara szerint mindennek magas minőségi és logisztikai követelményei vannak, ezért komoly felkészülést igényel a termelők részéről. A NAK szerint még nagyobb lehetne a falusi turisztikai szolgáltatók hatékonysága, ha a különböző szakmaközi szervezetek segítenék őket a saját marketingtevékenységükkel, hiszen ezáltal tudnák növelni az ismertségüket a vidéki szálláshelyet keresők körében.