Az afrikai sertéspestis (ASP) kérdése azért kemény dió, mert megelőzni nem lehet, és a halálozási arány gyakorlatilag százszázalékos. Öröm az ürömben, hogy emberek nem kaphatják el, és a vaddisznókon, illetve a házi sertéseken kívül legalább más állatokra nézve nem veszélyes. Magyarországon először 2018-ban mutatták ki a vírust Heves megyében. Feltehetően állati eredetű élelmiszerhulladékkal került be a vaddisznóállományba, vagyis felelőtlen emberi magatartásnak köszönhetően. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyébe pedig a szomszédos országokból, fertőzött vaddisznók természetes vándorlásával kerülhetett át a kór. (Magyarország aktuális „sertéspestis-térképét” ide kattintva találod.)
Jelenleg három intézkedés van életben az országban, az egyik a sertéspestis magyarországi megjelenésekor kiadott főállatorvosi határozat, a másik a 2019-es mentesítési terv, a harmadik pedig a januárban megjelent Nemzeti Akcióterv. Ezek alapján az egész ország területén gyéríteni kell a vaddisznóállományt, aktívan keresni az elhullott vaddisznókat, és ezzel járó feladat a mintavételezés és a hullák megsemmisítése is. A sertéstartók számára ebben a dokumentumban gyűjtötték össze a szükséges járványvédelmi teendőket. Eddig kizárólag vaddisznókban mutatták ki az ASP-víust, házi sertésben nem, de történt már olyan, hogy gyanú miatt leöltek egy-egy állományt.