A Balatonnál készült el az első magyar olívaolaj

A Balatonnál készült el az első magyar olívaolaj

Különleges történelmi pillanat ez, elkészült ugyanis az első hazai termésből sajtolt extra szűz olívaolaj, ami bio minősítésű, de az igazi kuriozitás mégis az, hogy minden egyes bogyója a Balaton-felvidék dűlőin termett. Kereskedelmi forgalomban viszont ne keressétek, az olajból mindössze 2,5 liter készült, az is elég vesződséges munkával. Az úttörő olajkészítő Török Csaba, a 2HA Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa, aki szerelemből lassan több mint egy évtizede vágott bele az „olajbogyó bizniszbe”. Üzletről azonban szó sincs, részéről ez egyfajta klimatikus kísérlet, ami a hazai szőlészet számára is hasznos tanulsággal szolgálhat- tudhatjuk meg a hellovidek.hu interjújából.

A mediterrán térségben eléggé megszokott, hogy a szőlőtőkék szomszédságába olajfákat ültetnek – kezdődött a beszélgetést Török Csabával, aki 2002-ben a Szent-György hegyen vásárolt magának birtokot, azóta foglalkozik a Balaton-felvidéken borászkodással. Az első olajfáit közel 10 éve vásárolta, szerelemből ültette a szőlőtőkék közé.

Nagyon megtetszett az alakjuk, olyanok, mintha népmesékben rajzolták volna őket. Romantikus örökzöldek, átlagéletkoruk 2000 év is lehet, ezért tartják az olajfákat az örök élet szimbólumának. A Bibliában az olajfa az első név szerint megnevezett kultúrnövény, de keresztény Európa egyik legfontosabb növénye is

Nálunk még szokatlannak tűnhet egy-egy szabadba kiültetett olajfa, de gondoljunk csak bele, 30 évvel ezelőtt még a füge is kuriózumnak számított a magyar kertekben! Török Csaba szerint a klímaváltozás a Balaton-felvidéken is tetten érhető: szerinte a 2000-es év vízválasztónak számít. Bár összességében az átlagos évi hőmérséklet alig változott, azóta érzékelhetően egyre enyhébbek a telek, és melegebbek a nyarak. Ennek egyik következménye lehet, hogy a füge mellett lassan egyre több helyen megjelenhetnek hazánkban más, eddig egzotikusnak tűnő növények is, mint például az olajfa.

A Balaton-felvidéken, Török Csaba szomszédjában például a gránátalma is megterem – ami még kényesebb, és érzékenyebb gyümölcs, mint az olajfa. Mint meséli, Magyarországon is egyre többen kísérleteznek az olajfával is, de talán a legnagyobb területen ő kezdett el foglalkozni vele. Az első sikerek után a borász közel száz példányt vásárolt:

Akkor is az motivált, hogy egyszer majd saját olíva olajat préselhetek! Másrészt az olajfák életképességét egyfajta klíma-tanúsítványnak tekintem: ha életben maradnak, számomra azt is jelentik, hogy a szőlészetben érdemes olyan új fajtákban gondolkodni, amik a változó klimatikus viszonyok között a legideálisabbak.

Csúcsidőszakban egyszerre volt, hogy 120 olajfája is virágzott a Balaton-felvidéken, mára azonban 25 fa maradt életképes. Bár elég sok pénzt áldozott rá, az olajfák többsége idővel tönkrement, elfagyott. A másik probléma: hogy nincs igazából használható tudás arra nézve, milyen fajtákat érdemes idehaza elültetni. Az Európában honos olajfákból többszáz fajta létezik, vannak köztük fagytűrőbbek is, de lutri, ki mihez nyúl.

Török Csaba olajfái különböző életkorúak, vannak köztük egészen fiatalok, de vásárolt több száz éves fákat is. Az olíva azonban valójában egy bokor, nem is olyan klasszikus fa, mint például a fenyő. Tőből hajt ki, mint a leander, hosszú időn keresztül metszik azért, hogy fa formája lehessen.

A Szent-György hegyen most először sikerült 3 ládányi, körülbelül 40-50 kiló olajbogyót szüretelni – ez minden idők legjobb termése volt. Ami talán annak is köszönhető, hogy tavasszal jobban megmetszették a fákat. Az elmúlt 10 évben is mindig termett pár befőttes üvegre való, de most először lett annyi, hogy érdemes legyen nekiállni az olajnak is.

A nehézség eztán következett, ugyanis, meséli a gazda: a leszüretelt mennyiségből elvileg 8-10 liter olajra is számíthattak volna (80 kisüvegnyire), de a nehézségek miatt örültek, hogy végül 2,5 liternyi is lett.

A szakembertől azt is megtudtuk, hogy minden olíva zöld, csak ahogy érik, úgy kékül be, lesz egészen mélysötét színű. Az olaj készítéshez jellemzően zöld állapotában szokták leszedni a bogyókat, az étkezéshez is azt tartják a legjobbnak, amikor még nem teljesen érett, savtartalom szempontjából akkor a legjobb fogyasztani. Jellemzően a minőségi olajok is még a zölden préselt bogyókból születnek.

Tény, hogy a telek keménysége az elmúlt évtizedekben enyhült, nyáron is melegrekordok dőlnek. De Csaba szerint amíg előfordulhatnak váratlan, nagy téli hidegek, nagyobb ültetvényeket nem lesz érdemes kialakítani, viszont pár évtized múlva már – ki tudja.

A szakember fontos figyelmeztetésnek tartja, hogy Magyarország egyes dűlőin már ennyire otthonosan érzik magukat ezek a tipikus mediterrán növények, szőlészeti szempontból is számos új kérdést vett fel. Például azt, a változó klimatikus viszonyok mellett milyen szőlőfajtákat lesz érdemes ültetni?

Másrészt viszont érdekes, hogy miközben – a klímaváltozás miatt – Európában is egyre északabbra megél az olajfa, a mediterráneumban a hatalmas ültetvényekben mindenféle betegség ütötte fel a fejét. Ezek a betegségek azonban csak azon az éghajlaton jellemzőek, minél északabbra megyünk, annál kevésbé jelennek meg ezek a kártevők. Ha épp megél Magyarországon az olajbogyó, akkor a betegségekre sokkal kevésbé hajlamos, mint például az őshazájában.

Forrás: hellovidek.hu

Kapcsolódó

Hatalmas lángnyelvekkel égett a fonyódi nádas

Hozzávetőlegesen 120 hektáron terjedt el a tűz a hétvégén egy Fonyód közeli nádasban, ami természeti értéke
Elolvasom

Magyar innováció: Bemutatkozik a világ első okos vitorlásruhája

A prémium vitorlásruházat nemzetközi piacára tör be a 878® a hazai tervezésű, innovatív fejlesztésű és gyár
Elolvasom

Őszig lehet pályázni az EKF projektekkel

Október 31-e a határideje a pályázatok leadásának azok számára, akik kulturális-művészeti programot tervezn
Elolvasom