A borrégiók közül a Balatonnál a legdrágábbak a szőlők

A magyarországi borrégiók közül a Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőültetvények és az ingatlanok; itt csaknem 3 millió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő, a lakóingatlanokért pedig a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kellett a legtöbbet, négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot fizetni tavaly – közölte a Takarék csoport az elemzői által összeállított Takarék Index adatait az MTI-vel.

A legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forinttal, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek.
    

Az ingatlanoknál a Takarék Index szerint a második legdrágább Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.
    

Kitértek arra: a borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, több mint háromszorosukra, csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek, 52 százalékos volt a drágulás az elmúlt tizenhárom évben.
    

A bortermő területek települései közül a legdrágábbnak a 2020-2021-es árak alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760 ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715 ezer forint). A 3. Biatorbágy lett, amit több Balaton melletti település követett – Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és Balatonlelle -, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal. Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem érték el – közölték.
    

Az elmúlt években több borvidék is jelentős számban vonzott új letelepedőket az elemzés szerint. Élen járt az Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási egyenleg a 2016-2020 közötti időszakban 9-10 százalék között alakult. De többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között mínusz 4 százalék volt.
    

Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az árutermelő szőlőültetvények összes területe a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2020-as adatai szerint. A hat borrégióban – Balaton, Duna, Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji – 22 borvidék található. A szőlőterületek eloszlása azonban meglehetősen egyenetlen az egyes borvidékek között. A legnagyobb Kunsági borvidék területe több mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az Egri és a Tokaji borvidék.

Forrás: mti.hu

Kapcsolódó

Kerékpárút kapcsolja majd össze Fonyódot és Csisztafürdőt

Kezdetét vették annak a Balatoni Bringakörhöz csatlakozó, mintegy 10 kilométer hosszú bicikliútnak az épít
Elolvasom

Ismét látogatható a Kereki vár

Ismét látogatható a Somogy megyei Kereki vár, amelynek környezete egy 213,2 millió forint támogatású turisz
Elolvasom

Törölték a Hervis Balaton-átevezést

A szervező Magyar Kajak-Kenu Szövetség - tekintettel a nevezők biztonságára - csütörtökön úgy döntött, hogy
Elolvasom