Áder János a klímabarát község címét tavaly elsőként elnyerő zalai település eredményeit jellemezve úgy fogalmazott: az ott élőknek lényegében két kezük munkájával, szinte fillérekből, de komoly összefogással és együttműködéssel sikerült példává tenniük Gyenesdiást.
Kifejtette: a településen a természeti és az épített örökség megőrzésére egyaránt nagy hangsúlyt fektettek. Példaként említette a partközelben álló, nemrég újjáépített vízimalmot, amelyben ma már pékmúzeum és herbárium is helyet kapott, a korábban a malmot hajtó, de eltömített patakot pedig visszaadták a természetnek.
A köztársasági elnök úgy látja, a gyenesdiási óvodában és iskolában tanuló gyerekek hazaviszik azt, amit a sétán vagy a foglalkozáson tanulnak, tapasztalnak. “Ők a mi szövetségeseink, akik a leginkább fogékonyak”, és figyelmeztetik a szüleiket, nagyszüleiket is, ha nem éppen környezettudatosan cselekednek.
Áder János az MTI kérdésére beszámolt arról is, hogy szóba került a Balaton nyugati medencéjében időről időre felmerülő iszapkotrás és az algásodás kérdése is. Jelezte, hogy tárgyalt már erről Szári Zsolttal, aki a Balaton élővilág-megőrzésének miniszteri biztosa lett nemrégiben.
“Várok egy tanulmányt (.), és reméljük, nemcsak a műszaki megoldás, de a forrás is meglesz ahhoz, hogy ez a régóta, több évtizede húzódó probléma megoldódjon a közeljövőben” – jegyezte meg az államfő.
A köztársasági elnök Gyenesdiáson tárgyalt Gál Lajos jelenlegi és Szalóky Jenő egykori polgármesterrel, majd megtekintette a Pásztorházban berendezett avar történeti kiállítást. Az általános iskolában meglátogatta az öko bemutató- és játékteret, majd a diási vízimalmot és a Festetics fűszerkertet és herbáriumot kereste fel, mielőtt a Balaton-parton tartott sajtótájékoztatóval lezárult a programja.