Avar kori temetőt találtak Sárosd mellett

Avar kori temetőt találtak Sárosd mellett

A sírokra egy építkezés során bukkantak.

Avar temetőt tártak fel a régészek Sárosd határában megelőző feltárás keretében. A kutatómunka kapcsán felmerült – sokadszorra – a kérdés: miként változott a Kárpát-medence népessége a magyar honfoglalás táján? – értekezett a muemlekem.hu.

Jércenevelő-telepet építenek a Fejér megyei Sárosd határában – ehhez kapcsolódóan folytattak feltárást a Szent István Király Múzeum szakemberei. A terület nem volt ismeretlen a régészeti topográfiában, hiszen már évtizedekkel ezelőtt (egy korábbi építkezés kapcsán) kerültek itt elő avar sírok. A próbafeltárás során két erősen roncsolt temetkezésekre bukkantak, így tulajdonképpen meglepetésként hatott, hogy a teljes felület megnyitása után huszonkilenc sírfoltot azonosítottak, amelyek mindegyike a 20. századi földmunkákat átvészelő temetkezést rejtett. A leletanyag alapján a középső avar korban, vagyis a 7. század második felében kerültek a földbe az itt eltemetett elhunytak. Vaskések, edények és tárgyak (köztük tojás), hajkarikák láttak napvilágot mellékletként, egy elhunyt oldalát pedig feltehetően egy szablyával övezték fel.

„Nem ismerjük a temető teljes kiterjedését, hiszen csak a meghatározott területen dolgoztunk, ráadásul annak teljes felületén nem sikerült leszedni a humuszt az altalajig, így itt is lehetnek még olyan sírok, amelyeket az építkezés során nem bolygatnak, hanem elfednek majd. Feltehetően egy legalább száz, de akár több száz síros temető is lehet, amely közelében nyilván volt egy település is. Ennek helyét terepbejárással, felszíni leletgyűjtéssel lehetne azonosítani” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Szücsi Frigyes ásatásvezető régész.

A szakemberek a megelőző feltárást megelőzően a megye másik részén, Fornapusztán végeztek tervásatást, amelyet kis időre felfüggesztettek a kötelező feladat kedvéért. A Csákvár melletti fornapusztai kutatást a Pro Vértes Nonprofit Zrt, és annak vezetője, Viszló Levente finanszírozza: nem csupán a terepi munkát, de a leletanyag, pontosabban az embercsontok természettudományos vizsgálatát is. Itt is egy temető részletét tárják fel ugyanis, amelyet azonban nem az avar-korban, hanem a 11. század első évtizedeiben, Szent István uralkodása idején használhattak, legalábbis az eddigi C-14-es eredmények alapján.

„Fornapusztán eddig tizenöt temetkezést tártunk fel és amint lehetőség lesz rá, visszatérünk folytatni a kutatást. Nagyon fontos kérdés, hogy mikor nyitották meg ezt a temetőt, vagyis mikoriak a legkorábbi sírok” – tette hozzá Szücsi Frigyes, aki szerint tisztázni kellene, hogy mi lett a sorsa az avar kori népességnek a Kárpát-medencében. Az avarokhoz kötődő anyagi kultúra még a 9. század második felében is fennmaradt, erre utalnak a legújabb kutatási eredmények. Vagyis nincs hiátus a késő avar kort követő, „posztavarnak” nevezhető kultúra és a magyar honfoglalás között. Mivel nincs adatunk arról, hogy az avarok nagy létszámban elmenekültek volna, felmerül, hogy vajon javarészt nem az avar kor népessége élt-e tovább szinte háborítatlanul a 10. századtól kezdve, csak immár formálódó magyar állam keretei közt, „magyarként”.

Csákvár környezetében egyébként több avar temető is ismert, s ma már az archeogenetikai vizsgálatok lehetővé tennék, hogy azok anyagát összehasonlítsák a fornapusztai temető elhunytjaival. Sajnos a technológia még kifejezetten drága, de az esetlegesen kimutatható felmenői-leszármazotti viszony bizonyítaná az avar kori népesség továbbélését.

Ez korántsem volna meglepő, hiszen minél alacsonyabb egy adott csoport társadalmi státusza, annál kisebb a mobilitásuk. Az avar kor népessége sem volt avar – azzal együtt, hogy a vezető réteg egy jól behatárolható kelet-ázsiai csoport volt. A korábban itt élők egyszerűen újraszerveződtek az új hatalom alatt (ahogyan erre sor került a magyar honfoglalás után is). Az avar kori népesség ilyenforma továbbélése illeszkedne ahhoz az általános genetikai megállapításhoz is, hogy a Kárpát-medence jelenlegi népessége jókora részének az ősei a bronzkor óta ebben a földrajzi térségben éltek.


Forrás: muemlekem.hu
Fotó: muemlekem.hu / Facebook

Kapcsolódó

Blahalouisiana, Hiperkarma, Parno Graszt, Punnany Massif, Quimby és 30Y – megérkeztek a Művészetek Völgye 2027 első fellépői

A 36. Művészetek Völgye 2027. július 23. és augusztus 1. között ismét tíz napra megtölti zenével, művészett
Elolvasom

Új, környezettudatos módszerrel hasznosítják a lehullott faleveleket Veszprémben

Az úgynevezett televényszigetek javítják a talaj minőségét és megtartják a nedvességet - írja a Sokszínű Vi
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Szent Vendel szobor, Olaszfalu

A Bakony zirci járásában, a 82-es főút mentén fekvő Olaszfalu történetéhez, már csak a táj jellegénél fogva
Elolvasom