Az űrből is látszik a fonyódi partfal süllyedése

A löszfal elmozdulásai egy geodéziai alappont és a Sentinel–1 műholdcsalád segítségével detektálhatók.

A fonyódi löszhegy évente néhány millimétert süllyed – közölte az economx.hu-val a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet. Mivel a felszínmozgás nem elhanyagolható, a magaspart tetején speciális szerkezettel monitorozzák a hegy stabilitását – írja az lap.

Különös, első látásra hatalmas papírcsónakra emlékeztető fémszerkezet mellett sétálnak el a turisták a fonyódi magaslaton nemrég újjá épített Szaplonczay sétányon, ahonnan a tónál egyedülálló módon szinte a teljes Balaton látható Keszthelytől egészen Tihanyig, de kedvező időjárási körülmények között még a kenesei partok is megfigyelhetőek. 

A sétafikálók érthető módon leginkább a tavat és a szemközti Badacsonyt csodálják, de azok, akik a bélatelepi promenád átellenes oldala felé is tekingetnek, észrevehetik a már említett, kerítéssel körbevett gigantikus „csónakot”, is, amely egy előtt tábla közli, hogy egy „geodéziai alappontot” látnak, ami a geodinamikai és egyéb felszínformáló folyamatok megfigyelésére szolgál.

A portál megkereste a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetet, amelynek tudományos főmunkatársa, Bozsó István elmagyarázta, hogy – ahogyan a képen is látszik – a geodéziai alappont elsősorban két úgynevezett sarokreflektorból áll.

A csodálatos szerkezet akár évtizedekig működhet

Ezek a sarokreflektorok egy Európai Űrügynökség (ESA, European Space Agency) által finanszírozott pályázat keretében lettek kifejlesztve a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet vezetésével, együttműködve a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Széles sávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékével.

A sarokreflektorok képesek az alacsony, mintegy 700 kilométeres magasságban föld körüli pályán keringő Sentinel–1 műholdcsalád által kibocsátott mikrohullámú jelet visszaverni, ezáltal stabil szórópontként funkcionálnak éveken, akár évtizedeken keresztül.

A sarokreflektorok és az alappontok teljesen passzív konstrukciók, tehát a működésükhöz nincs szükségük külső energiaforrásra. Egy alapponthoz két sarokreflektor tartozik, az egyik az úgynevezett felszálló (műhold áthaladás délről északra), a másik az úgynevezett leszálló műholdpálya (műholdáthaladás északról délre) irányába van tájolva.

A Sentinel–1 műhold monitorozza a földfelszínt, és 12 naponta kiváló felbontású felvételt szolgáltat ugyanarról a területről, és ezeknek a képeknek a feldolgozásával ki lehet nyerni a sarokreflektorok által visszavert jel tulajdonságait. 

Több felvételből a visszavert jelek fáziskülönbségét kiszámítva és idősor elemzést végrehajtva következtetni lehet egy kiválasztott referencia időponthoz és referencia alapponthoz képest bekövetkezett felszíni elmozdulásoknak műhold irányú komponensére. A felszálló és leszálló irányú felvételekből származtatott elmozdulások kombinálásával megállapíthatók a Kelet-Nyugat, illetve vertikális irányú elmozdulások.

Mindezeken túl lehetőség van kiegészítő méréseket végezni a felszínen, felhasználva magát a geodéziai alappontot, hogy ezek a precíziós geodéziai mérések pontosítsák a műholdas adatok alapján számított elmozdulásokat. Továbbá időszakos mérésekkel lehetséges az észak-déli komponensét is végigkövetni az elmozdulásoknak.

A teljes cikk itt olvasható.