A hatalmas dolomittömb “félszigetként” nyúlik elő a várdombból és alsó rétegeit a Séd patak határolja, aminek medre pont megkerüli a hegyet. Partján hangulatos sétányt alakítottak ki padokkal és játszóterekkel, amit egyszerűen, de találóan Szerelem-szigetnek neveztek el. Az ormot megkerülve, annak másik oldalán a Margit-romok mellett vezet tovább az út, amely szebb napjaiban apácakolostorként üzemelt évszázadokkal ezelőtt. A félkört pedig egy rózsalugasokkal kialakított padsor és a Fricska zárja, ahol frissítő rozéfröccsökkel ellensúlyozhatjuk a nyári hőhullámokat, de fagyizó is van a közelben és az állatkert sincs messze.
A Benedek-hegy alulról egy meredek lépcsősoron, felülről pedig a vár irányából közelíthető meg. A közepén felállított feszület a magaslat origója, de egyes feltételezések szerint valaha kápolna állhatott itt, amelyet Szent Benedek tiszteletére emeltek. Az viszont biztos, hogy a török hódoltság évei alatt temetőként használták a felületet. Ezt később egy őrtorony váltotta fel, amelyet pedig egy kripta követett. Végül, 1904-ben a maradványokat máshova szállították és az itt eltemetett embereknek adózva emelték a mostani keresztet.
Megannyi előnye dacára, a Benedek-hegy vonzereje elsősorban a kilátásban lakozik. Szinte az egész város, annak minden részletével feltárul előttünk az ódon várnegyedről és a távolból előmagasodó bakonyi hegyekről nem is beszélve. Nem csoda, hogy jó időben a város legfrekventáltabb pontjai közt tartják számon.