Bakancslistás helyek a Balaton körül – Cserszegtomaji-kútbarlang

A cserszegtomaji temető sarkából nyílik a lejárat hazánk egyik fokozottan védett barlangjába. Méretéhez viszonyított hosszanti kiterjedése alapvetően nem nagy, de éppen emiatt alakulhatott ki sajátos morfológiája, tekervényes járatrendszere, amely az egyedülálló formakincs mellett annyira értékessé teszi geológiai szempontból.

A barlangot langyos és meleg karsztvizek vájták a fődolomit és homokkő felületbe, ahol a két kőzetréteg találkozik egymással. Belső szintkülönbsége, a legmagasabb és a legmélyebb pontja között 12 méter. A falait alkotó homokkő az idők során vastag rétegben kvarcittá alakult hő és nyomás hatására. Gyakoriak a gipszképződmények és a kék, piros és fekete színekben pompázó hematit, de az 5-10 centis limonitcseppkövek sem mennek ritkaságszámba.

A relatív páratartalom 100% és a szén-dioxid koncentráció is magas, akár 4,1%-os is lehet. A hőmérséklet a magyar barlangokban mért átlagnál magasabb, 12,5 és 12,8 Celsius fok között mozog. A járatok hossza összesen hiába adja ki a 3300 métert, a barlang két legtávolabbi pontja, kelet-nyugati tengelyen csak 146 méterre fekszik egymástól.

1930-ban egy kútásás közben fedezték fel véletlenül. Rozlozsnik Pál, geológus, paleontológus és bányamérnök egy 1931-es kéziratában olvashatunk róla először. A barlang alapvetően zárva tart. Látogatásához a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélye és barlangászati gyakorlat szükséges.