A templomot Hornig Károly püspök építtette 1903 és 1907 között, a köznyelv ezért Károly-templomként is említi. Az egyházi méltóság elsősorban sírhelynek szánta a maga, illetve családja részére, erre többek között monogramok és családi címerek is utalnak, melyeket a templom szembeötlőbb részein helyeztek el. Ám ezen a funkción felül, eredetileg temetőkápolnaként és a városi kórház kápolnájaként is működött, sőt működik a mai napig.
A telket a város térítésmentesen biztosította, a hívek pedig adományaikkal támogatták a templom építését. A munkálatok szintén helyi vállalkozók és mesteremberek, ácsok, asztalosok, lakatosok bevonásával történtek. A falakon Jézus Krisztus azon bibliai történetei elevenednek meg, melyekben a Megváltó halottakat támaszt fel. A stilisztikailag eklektikus építészeti elemek román- és gótikus jegyekből egyaránt táplálkoznak, de kifinomult egységet alkotva egymással.
A templom a második világháború és az 1956-os forradalom során is megsérült. Az eredeti, színes üvegablakok nagy része is cserére szorult. A belvárosi épület a környezetéből kissé kirívó, vöröses tónusával mára Veszprém egyik emblematikus, identitásformáló objektumává emelkedett az elmúlt évszázad során, ám furcsa módon mégsem áll országos műemléki védelem alatt.