Bakancslistás helyek a Balaton körül – Kálvária kápolna, Márkó

A Veszprém és Herend között, a 8-as főút mentén elterülő Márkó neve a legelterjedtebb feltételezés szerint Szent Márk evangélistára utalhat. A falut a török idők elnéptelenedése után a veszprémi káptalan kezdeményezésére német és olasz telepesek népesítették újra. A lakosság német része a 18. század végére építette fel saját templomát, mely azonban kisvártatva leégett. Az 1839-ben, késő klasszicista stílusban épült Kálvária-kápolnát az elpusztult templom emlékére emelték.

A kerek kupolás kápolnát, annak 14 stációjával egyetemben, Elsasser Nándor, Városlőd plébánosa szentelte fel 1840-ben. Az eredeti kálváriát azonban keresztülszelte az 1872-ben frissen kiépülő Székesfehérvár – Veszprém – Celldömölk vasútvonal. A felmerülő problémát egy vasúti híd létesítésével, illetve az utolsó három állomás áthelyezésével próbálta megoldani a korabeli településvezetés.

A kápolna és az állomások első nagy renovációja 1885-ben esett meg, amikor a falu mintegy 400 forintot költött az épület és a stációk állagmegóvására. 1893-ban javították az elkorhadt tetőszerkezetet. A kápolna fazsindelyes borítását ekkor cserélték cserepekre. Szürreális, de a terület a szocialista éra alatt szinte végig lőtérként funkcionált a honvédség páncélosai számára.

A rendszerváltással, 1989-ben a kálvária teljes, modern köntösben való megújulása is kezdetét vehette. A munkálatok két éven át zajlottak, végül az újjászületett kápolnát Dr. Szendi József püspök szentelte fel 1991. augusztus 6-án. A stációk mögötti sáv azóta beépült lakóházakkal, a keresztút mára tulajdonképpen azonos a Márton Antal sétánnyal.

Fotók: csendhegyek.blogspot.com / Wikipedia