A jelenleg etnográfiai múzeumként funkcionáló házat 1799-ben építette az Egyed család. Az úgynevezett füstöskonyhás és nádfedeles ingatlan, valamint a hozzá tartozó istálló formáiban a helyi népi építészet kuriózumai köszönnek vissza. A ház egyébként nem csak Kékkút, hanem az egész tájegység legöregebb háza.
Két robusztus, kőből megmunkált oszlopon nyugszik a tető és a tornác feletti födém. Az oromfalakat szintén kőből rakták, bár a legmeghatározóbb építési elem mégis a vályog. Az építéskor eredetileg zsúpfedél borította, ám ezt az idők során náddal helyettesítették. A lakók pedig két kamrát használtak, egyet elől, illetve egy hátsót, melynek bejárata a konyhából nyílt.
A belső tér bútorzata és további berendezési tárgyai nem az építés korát tükrözik. Nagyjából a kora 20. század Balaton-felvidéki parasztrétegének mindennapjai érhetők tetten bennük. A múzeum a Fő utca kőhídjának szomszédságában található, látogatása előzetes bejelentkezés alapján lehetséges.
Fotók: Tájházszövetség / Facebook