A barlang bejárata a falu határában, a Sárkány-erdőben nyílik. Tudományos jellegű feltárása egészen sokáig, 1993-ig váratott magára, amikor a Plecotus Barlangkutató Csoport a Dagonya-víznyelő bejáratát vizsgálta. A következő évben sikerült felfedezniük az összeköttetést a közeli, kisebb Gyatyalengető-barlanggal és az így összekapcsolódó, közös járatrendszert nevezték el Kessler Hubert után.
A 2000-es és a 2010-es években a különböző formák, hasadékok és helyiségek részletes felderítése és feltérképezése zajlott, melynek során egy igen összetett és változatos természeti képződmény képe rajzolódott ki. Évről-évre bukkantak fel új járatok és szakaszok, így a végső térkép, bár részletes és kiterjedt, talán még ma sem teljes.
A Szent Hubertusz-akna mintegy 70 méteres, de mivel a barlang eléri a karsztvízszintet, több oldódással képződött csőjárat is fellelhető a belső tó körül. A nagyobb termekben jelentős mennyiségű cseppkő alakzat is kialakult az idők során. A barlang kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának engedélyével és szakértők társaságában látogatható.
Fotók: Kocsis Ákos / Ariadne Barlangkutató Egyesület