A várral kapcsolatos első írásos dokumentáció 1464-ből származik. A szakértők véleménye szerint az építését a somogyi alispán, Thúz Péter egyik familiárisa rendelte el valamikor az 1440-es években. Laki Thúz János a reneszánsz jegyében újíttatta fel az épületet 1466-ban. A munkálatokhoz a milánói herceg, Galeazzo Sforza küldött építészeket, Raguzából pedig asztalosok, mérnökök, illetve kőfaragók érkeztek segédkezni.
Ám Laki Thúz János nem sokáig élvezhette a kor legmodernebb építészeti vívmányait, ugyanis Mátyás király kisvártatva (1484-ben) hűtlenség miatt elkobozta tőle a várat és fiának adományozta azt. Ezután sok kézen megfordult, a tulajdonosok a legkülönfélébb módszerekkel – házasságkötés révén, ostrommal, halálesetek következtében – szerezték meg Lakot.
A török hordák támadása már 1540-től kezdődően megindult a környéken. Egy 1546-os irat alapján ekkor 12 lovas, valamint 16 gyalogos katona alkotta az őrséget. A legendás törökverő, Magyar Bálint is szolgált itt 1551-ig bezárólag. A megszállók 1555-ben foglalták el, de két ízben, 1592-ben és ’99-ben a magyaroknak sikerült visszaszerezniük. Egy 17. századi összeírásban azonban már mint „arx diruta”, azaz romvárként szerepel.
Fotók: Várvadász blog / Youtube