Máma nevét először egy görög nyelven íródott alapítólevél említi az első ezredforduló táján, de egyes később előkerült régészeti leletek szerint már a római-, sőt a bronzkorban is lakott lehetett a település környéke. A tatárjárás ezt a falut sem kerülte el, így annak temploma is elpusztult 1242-ben. A mai romtemplom építését, amelyet anno Szent László tiszteletére emeltek, a 13. századra datálják.
Minden bizonnyal Máma a 18. század elején pusztult el a Rákóczi-szabadságharc idején. A fegyveres konfliktusok elültével a lakosság ugyanis nem telepedett vissza tömegesen, legalábbis erre utal egy 1761-es keltezésű, vörösberényi egyházi jegyzőkönyv, amely a mámai pusztákon élő remetékről ír.
A templom romjait 1963-ban tárta fel ás állította helyre az Országos Műemléki Felügyelőség. Egyik falfelületén halványan és megfakulva ugyan, de még kivehetőek az egykori falfestés bizonyos részletei.