Bakancslistás helyek a Balaton körül – Márkusvár, Jásd

Jásd egy bájos, bakonyi zsákfalu a Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék hármas határánál, a festői fekvéssel megáldott Gaja-patak völgyében. A térség az újkőkorszakban már biztosan lakott volt, de bizonyos leletek a bronz- és a kelta kor civilizációira is engednek következtetni és egy római villagazdaság is működött itt. A magyarok a honfoglaláskor érkeztek a területre és valószínűleg ezekről az időkről mesélnek a faluszéli földvár maradványai is.

Nagyjából egy kilométerre a településtől, délnyugati irányba, a Szent-kút és a hozzá tartozó kápolna után pár száz méterre magasodik egy fákkal benőtt domboldal, ami egykor a vár volt. A Gaja déli partján épült erődítmény északi oldalát egyes feltételezések szerint a megáradt patak moshatta el valamikor. Faller Jenő és Laczkó Dezső is ezt állapították meg az értekezéseik során, de nem minden szakmai vélemény osztja ezt az elképzelést.

Rómer Flóris bencés szerzetes és régész eképpen ír a sáncokról:

„Vadalmástól Jasdig és Gaja partján két kör alakú földsáncz van, az egyik Markus várának neveztetik. Ez az egész vidék tele van római cserépmaradványokkal, különösen a tési malom körül igen szép különféle terra sigillata darabok találhatóak”.

A félkör alakú, kettős sáncárok csak közelebbről vehető ki a kevésbé szakavatott szemlélő számára. Az épület korát illetően megoszlik a közvélekedés. Avar, sőt római korinak is becsülték már. A falak és az egykori torony maradványait a legtöbben azonban kora Árpád-korinak vélik, és bár valóban ez a legvalószínűbb elmélet, részletes régészeti ásatás egyelőre nem igazolja egyik teóriát sem.

Fotók: varak.hu / Magyar Várarchívum Alapítvány