Az 1263-ban alapított kolostort Szent Imre herceg tiszteletére ajánlották fel. Első írásos említése 1313-ból származik. Kevés információ maradt fent, annyit tudni, hogy úgynevezett boronaszerkezetű, döngölt falas épület lehetett, ami némiképp megmagyarázza, hogy hogyan tűnhetett el gyakorlatilag nyom nélkül. Az Archaeológiai Értesítő 1888. évi száma még részletesen ír a romokról. Azóta viszont a természetes erózió, illetve az intenzív bányászat teljesen eltörölte a monostor nyomait. A területen ugyanis 1949-től ’54-ig internálótábor üzemelt, ahol politikai foglyok fejtették a bazaltot, de a bányászati tevékenység még a láger felszámolása után is folytatódott.
A Badacsonyon jellegzetes bazaltsziklákból megmunkált emlékművet 2023 októberében adta át Bedi Imre badacsonytomaji plébános és Puskás Antal pálos tartományfőnök. Az avatáson részt vett Pátkai Ádám is, akinek vezénylete alatt zajlott le az utolsó régészeti feltárás. Az emlékmű Bodor István szobrász-kőfaragó alkotása, a kivitelezést pedig a Badacsony és Térsége Nonprofit Zrt. finanszírozta.
A kolostor emléke mellett (vagy talán éppen annak okán) a hely szakrális kisugárzása megkérdőjelezhetetlen. A közelben áll az ízig-vérig modern, már-már futurisztikus Szent István-kápolna, melyhez a szintén bazaltból épített, lenyűgöző és epikus Kálvária-stációk vezetnek. Illetve a hangulatos sütögetőhellyel kialakított II. János Pál pápa emlékhely is itt található, melynek közvetlen szomszédságában ered a Klastrom-kút forrásvize.
Fotó: balaton.hu