Az eredetileg barokk stílusú épület alapköveit feltehetően valamikor a 18. században rakták le. Az első változatát 1860 után számos bővítés és átépítés követte, míg 1894-ben a nemesi Pongrácz család egyik tagjának, gróf Pongrácz Jenő koronaügyésznek a birtokába került. 1927-ben mediterrán hatású felújításokat eszközöltek rajta.
A ház meglehetősen nagy méretű pincehelyiségéből egy titkos csigalépcső kanyarog egy rejtett szobába a felső szinten, melyet faliszekrénynek álcáztak kívülről. A szalonok mellett egy barokk kápolna is található a kastély területén. A kúria szomszédságában elhelyezkedő kisebb épület, az úgynevezett vincellérház a falu legöregebb háza, melyet a 17. század végén húzhattak fel.
A második világháború után elhagyatottan várta a sorsát és falai annyira megsínylették ezt az időszakot, hogy örökösei kénytelenek voltak az eladására adni a fejüket a felújításhoz szükséges tőke hiányában. 1978-ban Márffy István képzőművész vásárolta meg kifejezetten romos állapotban. Renoválását saját kezűleg végezte, restaurátor fiával pedig aprólékos gonddal szerezték be a megfelelő bútorokat, ahhoz, hogy a kastély eredeti pompáját visszaállítsák.