A 13. században a hegy ezen részét a pannonhalmi bencés apátság birtokolta, a kápolnát pedig az akkori apát megbízására építették 1244-ben, eredetileg román stílusban. Erről emlékszik meg többek között Kisapáti településneve is. Évszázadok múlva, a barokk korszak beköszöntével román stílusban építették újjá az új idők hívó szavára.
Ablakait jóval nagyobbá alakították a korábbiakhoz képest, északi irányból pedig egy sekrestyével bővült az épület és egy új, keletelt kapuval is gazdagodott. A szentélyt még ma is középkori freskótöredékek díszítik és valószínűleg az oltár is a késő középkorból származhat. A török vész persze a Szent György-hegyen is végigsöpört, ám a kápolnát romjaiból teljesen újjáépítették az 1700-as évek elején.
Kisapátira szintén nehéz idők jártak a török korban, ám a szükségszerű elnéptelenedés után lakói szép lassan visszatértek. A történelmi kataklizma utáni új időszámítás azonban egy új templomot is hozott magával 1772-ben, amely miatt a kicsi kápolnát a helyiek elhanyagolták, köveit pedig apránként elhordták építkezés céljából. Utolsó feltámadása Sedlmayer János építésznek és terveinek köszönhető, melyek alapján sikerült helyreállítani a hányatott sorsú épületet 1958-ban.
Fotók: Szent Kereszt Kápolna / Facebook