A templom első ismert dokumentált említése 1237-re datálható. Építéséről a történészek nem egységesen vélekednek, a 11.-től a 13. századig a különböző források más-más korszakot feltételeznek. Annyi viszont bizonyos, hogy az egykori plébániát egy 11. századi temetőre építették. 1318-ban papját Gergelynek hívták, a következő század elején pedig egy irat a városrész mai napig használt nevét, a Szent Miklós-szeget is említi, mint Zentmikloszege.
Az épület szintén ebben az időben bővült egy gótikus szentéllyel és egy bejárati előcsarnokkal. Az 1515-ös veszprémi egyházmegyei zsinaton a plébániát az úrnapi körmenet egyik állomásaként jelölték ki. A város ezen része a törökök 1552-es ostromakor pusztult el, ám a templomot már egy két évvel korábbi dokumentum is romként említi, melyre 1742-ben emeltek egy barokk stílusú kálváriát, de a 20. század közepére már ebből is csak romok maradtak.
A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa projekt keretein belül a maradványokat övező terület, a Szent Miklós-szeg teljes parkosításon esett át. A romok történelmi jelentőségét tiszteletben tartva, azokat nem érintve egy feléjük vezető modern ösvény épült ki, a sziklatömb lábánál pedig kávézó nyílt és egy vadonatúj játszóteret is átadtak a veszprémi gyerekek nagy örömére.
Fotók: utirany.hu