Bakancslistás helyek a Balaton körül – Zsinagóga, Kővágóörs

Ma magántulajdonban van az a kővágóörsi telek, amelyen a térség egykori zsinagógájának romjai állnak. Az omladozó épületet drótkerítés övezi. Tulajdonképpen a második világháború óta áll elhanyagoltan, bár a megóvására tett kísérletekkel a közelmúltban felcsillant néhány reménysugár.

Ugyan ezt hivatalos dokumentáció nem bizonyítja, de tudvalévő, hogy Kővágóörsön és vidékén már a középkorban is jelentős izraelita kisebbség élt. A mintegy kilenc környező település zsidóságát összefogó, első hitközséget 1778-ban alapították Pfejfer Zélig Lébi vezetésével. Az iparosodással és az első vasútvonalak megjelenésével azonban a kővágóörsi közösség egy része a jelentősebb infrastrukturális csomópontnak számító Tapolcára csoportosult át.

A zsinagóga megépülése az 1820-as évekre datálható. Egy 1929-es irat szerint a 2120 lelkes helyi lakosságból 140-en vallották magukat izraelitának. Udvarán állt a rabbi háza is, melyet azóta már elbontottak. A második világháború után megüresedett épületet először az ÁFÉSZ használta raktár gyanánt, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács birtokolta. Magántulajdonba az 1980-as évek során került, 1985-ben pedig hivatalosan is műemlékké avatták, ám állagmegóvásra nem került sor.

Bár a jelenlegi tulajdonos, a Káli medence zsinagógája Alapítvány az épület helyrehozatalán ügyködik, az a megfelelő források híján ez idáig még egyelőre várat magára. Az épület állapota sajnos enyhén szólva sem nevezhető kielégítőnek. Az engedély nélküli belépés nem ajánlott. Ennek ellenére szórványosan előfordulnak kulturális és vallási rendezvények. Az alapítvány minden adományt szívesen fogad a közösségi oldalukon feltüntetett számlaszámra, melyet a jobb sorsra érdemes, történelmi zsinagóga megmentésére fordítanak majd.

Fotók: Kővágóörsi zsinagóga / Facebook