Balatonfüreden is bezárhat az uszoda a magas rezsi miatt?

Balatonfüreden is bezárhat az uszoda a magas rezsi miatt?

A fenntartási költségek drasztikus emelkedése a balatonfüredi uszoda működését is beárnyékolja.

Az önkormányzatok sem vehetik igénybe a kedvezményes, egyetemes energiaszolgáltatást, radikálisan nőtt a villamosenergia és a földgáz ára. Balatonfüreden is jelentős többletköltségekkel kell számolni az energiaárak drasztikus emelkedése miatt, ráadásul egyelőre nincs szó állami támogatásról sem. A városban az uszoda működtetése okozza a legnagyobb gondot – olvasható a település weboldalán.

Az önkormányzat több közüzemi szerződéssel rendelkezik, vannak önkormányzati intézmények, ahol egészen jövő év végéig szóló szerződés van életben a villamosenergiára. A gondot elsősorban azok az önkormányzati fenntartású intézmények okozzák, ahol a fűtést teljes egészében a földgáz biztosítja, ilyen például az uszoda.

“Októbertől piaci áron kell megvásárolnunk a földgázt, ez az uszoda esetében azt jelenti, hogy az eddig 20 milliós fűtési költség, 120-130 millió forintba kerül majd, de lehet, hogy még ennél is többe. Szeretnénk tovább működtetni az uszodát, hiszen társadalmi, közösségi igényeket szolgál ki” – fogalmazott Bóka István, polgármester a legutóbbi testületi ülésen.

Szalai Gábor önkormányzati képviselő kérdésére reagálva a városvezető hangsúlyozta: minden önkormányzati intézménynél takarékossági intézkedési tervet vezetnek be, de a nehézségek ellenére az önkormányzat szeretné fenntartani az összes szolgáltatását.

“Egyelőre nem látom, hogy milyen módon és milyen intézmények esetében kaphatnak kompenzációs támogatást az önkormányzatok. Nem is ez az év lesz igazán problémás, januártól még bizonytalanabb lesz a helyzet” – vélekedett Bóka István, aki hozzátette: lát rá esélyt, hogy a közeljövőben az uszoda gázfűtését kiváltsák biomasszával, ami jelentősen enyhítené a létesítmény fenntartásának költségeit.

A 2021-es adatok alapján az önkormányzatok összes kiadása évente 2900 milliárd forint körül van. Ebből közüzemi díjakra a költségvetési beszámolók szerint 34 milliárd forintot, közvilágításra pedig 30 milliárdot költöttek, ez így összesen a kiadások alig 2,2 százaléka volt. Csakhogy a tavaly még összesen 64 milliárd forintos energiaköltség a jelenlegi árakon 600-700 milliárd forintra ugrott. Vagyis az önkormányzatoknak átlagosan minden negyedik forintot energiaköltségre kellene fordítaniuk. Ugyanakkor ezt még akkor sem fizethetnék ki, ha lenne rá pénzük és szándékuk. A gazdálkodásuk ugyanis kötött, az államtól vagy az uniótól kapott fejlesztési forrásokat például nem lehet rezsire fordítani. Az állami támogatások szinte mindegyike kötött, ahogy a béreket is kötelezően ki kell fizetni és számos kötelező feladatot el kell látni.



Kapcsolódó

Végtelen esőre számíthatunk a hétvégén egy kis széllel és hóval

Pénteken egy mediterrán ciklon előoldalán melegedés érkezik élénk, erős déli-délkeleti széllel, sokfelé kia
Elolvasom

Veszprémi cukrászda lett aranyérmes Luxemburgban

Díszítőcukrászat kategóriában nem akadt legyőzője a veszprémi cukrászda alkotásának a Luxemburgban tartott
Elolvasom

Brutális benzinár-emelkedést hozott a kormány Mikulása tegnap éjjel – mostantól ennyibe kerül az üzemanyag

A gépjármű tulajdonosok és fenntartók nem fogadták kitörő örömmel a kormány tegnap esti sajtótájékoztatóját
Elolvasom