Egy sziget emelkedett elő a tihanyi Belső-tóból

A száraz tél hatásai a tó vízkészletére is rányomták bélyegüket.

A csapadékszegény időjárás miatt kisebb sziget látható a Belső- tóban. A jelenség nem ismeretlen, az elmúlt években néhányszor már előfordult, hogy a szárazság miatt annyi víz párolgott el a tóból, hogy felbukkant egy kisebb sziget, sőt az 1940-es évek előtt többnyire kis félsziget volt a tó közepén. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság álláspontja szerint a vízszint természetes ingadozásának mérséklésére, vízpótlásra nincs lehetőség – írja a Tihanyi Visszhang.

A sekély, kisméretű Belső-tó teljesen kiszolgáltatott az időjárásnak, hiszen kizárólag a csapadékvíz táplálja, így minden bizonnyal földtörténeti létezése óta többször kiapadt majd újra életre kelt. Az elmúlt három évben többször előbukkant a tóban a sziget, ennek oka az elmúlt időszak csapadékszegény és extrém meleg időjárása. Utoljára a múlt év tavaszán volt összefüggő a tó víztükre.

“A Belső-tó kiterjedése nagyjából 30 hektár. Vulkánkitörések után visszamaradt kráterben gyűlik össze a környező vízgyűjtő területről a csapadékvíz, más utánpótlás nem érkezik a tóba. A meder a legmélyebb részén ugyan csaknem négy méter mély, de az átlagos víz mélység csak nagyjából egy méter. A tó ezért nagyon érzékenyen reagál az aszályos időszakokra. Az elmúlt néhány évszázadból ránk maradt térképeken egy növényzettel sűrűn benőtt, és a jelenleginél lényegesen kisebb kiterjedésű tavat látunk, melynek közepén – a most látható sziget helyén – félsziget húzódik. A múlt évszázad negyvenes éveitől vált jellemzővé az a kép, amit napjainkig megszoktunk: a korábbinál nagyobb, sajnos döntően nyílt vizű tó, sziget nélkül. A vízszint jelentősebb csökkenése, és ezzel együtt a sziget felbukkanása a 2023-as év szenzációja volt. Azóta hol eltűnik, hol ismét meg jelenik a napjainkban nagyjából 1500 négyzetméteres szárazulat. A lapos kúphoz hasonló képződmény felszíne döntően kővel borított, helyenként az ember által még nem bolygatott réteges szerkezettel” – válaszolta a lap kérdésére Vers József a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, tájegységvezető.

Az elmúlt évtizedekben többször felmerült a Belső-tó vízpótlásának lehetősége, az elképzelés szerint a Balatonból szivattyúzták volna ide a vizet. A műszaki tervek elkészültek, de a megvalósítás végül elmaradt. A csapadékosabb időszak – akár csak egy-két nedvesebb hónap – képes visszapótolni a tóba a hiányzó vízmenynyiséget, sőt, egészen magas vízállások is előfordulhatnak. Arra is volt példa az elmúlt évtizedekben, hogy éppen a Belső-tóból kellett a többletet átszivattyúzni a Külső-tóba.

A tó vízszintjének ingadozása tehát természetes folyamat, azt, hogy a vízszint csökkenése a későbbiekben tartóssá válik-e, most nem lehet megmondani.

A tó vízminősége viszont továbbra is aggályos. Természetes folyamat, hogy egy ilyen lefolyástalan tó vizének sótartalma folyamatosan növekszik, a jelenségre itthon is számos példát ismerünk.

A magas sótartalom gátolja a vízi, vízparti növények, például a nád fejlődését, és megjelennek jellegzetes, sótűrő növények is. A vízminőség a halállomány szempontjából is meghatározó, a tó vizének magas szervesanyag tartalmát pedig algavirágzások jelzik.

“A szervesanyag-tartalom növekedése a múlt század második felének következménye, ebben az időszakban sok kedvezőtlen hatás érvényesült. A településről a csatornázás előtt ide jutó szennyvizek és az intenzív állattartás a tó körül együttesen komoly teher volt. Az intenzív horgászati hasznosítás, de különösen az amúr horgászati célú betelepítése azonban tovább súlyosbította a helyzetet. Az amúr kipusztította a tóból a száras növényzetet – a nádast, hinarast – teret nyitva és bőséges táplálékot biztosítva ezzel az algatömegek növekedésének. A folyamat visszafordítása igen időigényes, de megkezdtük a munkát a vízminőség javítása érdekében. Kialakítottunk egy ülepítőt, amely megszűri a település felől a tóba bejutó csapadékvizet. A parti zóna kíméletével igyekszünk növelni a nádas területét. A Külső-tóból hínárnövényzetet telepítettünk át a Belső-tóba, ami reményeink szerint majd terjeszkedésnek indul. A száras növényzet térhódítása nagyon fontos lenne a tó vízminőségének javulása szempontjából is” – vélekedett Vers József.