A résztvevő szervezetek vezetői július 13-án, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton házában írták alá azt a megállapodást, melynek célja a balatoni mérési adatok egységes kezelése, az információáramlás biztosítása, valamint az alap- és alkalmazott kutatások eredményeinek felhasználása a vízgazdálkodási és vízkezelési eljárások kidolgozásában.
Bár az aláíró felek külön-külön eddig is végeztek vízminőségi méréseket, de ezeket csak saját kutatásaikban használták fel. Az intézmények mostantól kölcsönösen megosztják a balatoni terepi és laboratóriumi mérések adatait, és ha szükséges segítik egymást a közös kiértékelésében valamint a rendszeres mintavételeket érintő kérdéseket is egyeztetik.
Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy bízik a szorosabb együttműködés hatékonyságában. Bár a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakembergárdája alapkutatási tevékenysége mellett foglalkozik a tó monitorozásával is, ez elsősorban az élővilág összetételének és dinamikájának feltárására irányul. Jelenleg még nincs meg a kapacitás számos fizikai és kémiai változó kellően részletes térbeli és időbeli monitorozására a Balatonon és vízgyűjtőjén, ezért a vízügy által végzett mérések, monitorozási adatok nagy segítséget jelenthetnek az ökológiai folyamatok értékeléséhez, mind a célirányos, mind pedig az alapkutatásban.
A szakemberek a jövőben megosztják egymással a műholdképek gyakorlati felhasználásához és kiértékeléséhez rendelkezésükre álló módszertani lehetőségeket és eljárásokat. Törekszenek közös használatú program és algoritmusok rendszeresítésére, amelynek célja az a-klorofill-koncentráció valamint az áramlási viszonyok tér- és időbeli változásának követése és az eutrofizációs események előrejelzése. Együttműködnek a Víz Keretirányelv hatálya alá tartozó feladatok megvalósításában, különösen az ökológiai állapotot monitorozó és értékelő rendszerek fejlesztésére.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója elmondta: Szükség van a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakembereinek tudására, arra az inkább ökológiai, mintsem vízgazdálkodási kutatási háttérre, amelyben feltárják a kedvezőtlen folyamatok kialakulásának okát és így remélhetőleg lehetővé teszik annak megelőzését.
A megállapodástól a vízminőség monitoring rendszer hatékonyságának növekedését várják.