Emelkedtek az ingatlanárak a kiemelt üdülőövezetekben

A hazai kiemelt üdülőkörzetek lakóingatlan- és üdülőpiacain együttesen átlagosan 12 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak tavaly az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Takarék Indexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank kutatásából. A kiemelt üdülőövezetek közül a Tisza-tónál emelkedtek legnagyobb mértékben a négyzetméterárak 2021-ben, és jelentős volt a növekedés a Mátra-Bükk üdülőövezetben is. A Tisza-tónál ugyanakkor még mindig jóval alacsonyabbak a négyzetméterárak, mint a Balatonnál, amelynek környékén sokan már nem csak a másodlagos, hanem az elsődleges lakásukat vagy házukat vásárolták meg az otthoni munkavégzés terjedésével.

A kiemelt üdülőövezetek közül a legnagyobb, több mint 30 százalék feletti mértékben a Tisza-tónál emelkedtek a négyzetméterárak 2021-ben, viszont itt kevesebb tranzakciót is bonyolítottak le. Számottevő, 20 százalék körüli volt az emelkedés a Mátra-Bükk üdülőövezetben is. A legkevésbé Sopron-Kőszeghegyalján és Budapest körzetében nőtt a négyzetméterenkénti ár: 7, illetve 8,6 százalékkal. A többi helyszínen, így a Velencei-tónál, a Dunakanyarnál, illetve Mecsek és Villány környékén átlagosan 11,7-16,3 százalékos növekedést mértek.

Hétszázezer forintos átlagos négyzetméteráraival továbbra is a Budapest kiemelt üdülőkörzet a legdrágább, ezt követi a Balaton vidéke, ahol átlagosan hozzávetőleg 570 ezer forintot kellett fizetni egy üdülő- vagy lakóingatlan négyzetméteréért 2021-ben. A lakások és üdülők négyzetméterenkénti ára továbbra is a Tisza-tónál a legalacsonyabb, még a kiugró drágulás ellenére is: 140 ezer forintos négyzetméterárak a jellemzőek. A Balatonnál és a Tisza-tónál mért árak ugyan közeledtek egymáshoz tavaly, de még így is négyszeres a különbség közöttük.

A különböző üdülőkörzetekbe tartozó települések közül továbbra is a Balaton mellettieken a legmagasabbak a négyzetméterárak. 2021-ben Zamárdi volt a legdrágább csaknem egymillió forintos átlagos négyzetméterárral, de a kevés tranzakció miatt az összetételhatás erősen befolyásolhatta az árak alakulását. Tiszafüreden a balatoni árak töredékének számító 200 ezer forintot kell fizetni egy lakóingatlan vagy üdülő négyzetméteréért.

Az elmúlt években sok új lakás építése kezdődött meg a kiemelt üdülőkörzetekben, például a Balatonnál, ahol az árak sok esetben vetekszenek a fővárosi, azon belül is a budai elit kerületekben tapasztalható árakkal. Az adott projekt elhelyezkedése, a vízparti prémium azonban jelentős hatással van az árazásra. A Balatonnál 2022 első negyedévében Balatonakarattyán lehetett a legdrágábban új ingatlant vásárolni, itt a kétmillió forintot is átlépték a négyzetméterenként fizetendő összegek, de Balatonakaliban, Alsóörsön és Balatonfenyvesen is meghaladták a másfél millió forintot. Hasonló összeget kértek a nem Balaton-parti, de elhelyezkedése miatt különleges Zalacsányban is. A Velencei-tónál Gárdonyban 922 ezer, Velencén 806 ezer forint volt az új lakások fajlagos négyzetméterára, de itt alapvetően nem a parton helyezkednek el az ingatlanok. A Tisza-tó mellett a használt lakásokhoz hasonlóan új lakást is olcsóbban lehet venni, de itt is meghaladja a 700 ezer forintot az aktuálisan kínált otthonok fajlagos ára.

„Legyen szó bármilyen élethelyzetről, például lakóingatlan, nyaraló vásárlásáról, vagy felújításáról, munkatársaink személyre szabott termékpalettával és magas színvonalú kiszolgálással várják az ügyfeleket. Bár a piacon általános kamatemelési trendek tapasztalhatók, a Magyar Bankholding bankjai június elején csökkentették egyes jelzáloghitelek és Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek kamatait. Célunk ezzel, hogy ellensúlyozzuk a hitelfelvételi kedv várható csökkenését, illetve hogy meglévő és leendő ügyfeleink még kedvezőbb feltételek mellett tudjanak jelzáloghitelt igényelni” – nyilatkozta Somogyi Péter, a Magyar Bankholding lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.

Ahogy arra az áprilisi Takarék Index is rávilágított, az elmúlt években sokan már nemcsak másodlagos, hanem elsődleges otthonukat vásárolták meg a Balaton környékén, párhuzamosan az otthoni munkavégzés terjedésével. A Takarék Index elemzői által vizsgált időszakban, 2016 és 2020 között a beköltözők száma végig meghaladta az elköltözőkét, az egyenleg eleinte 0,4-0,5 százalék körül mozgott, majd 2019-től tovább élénkülve 0,7 százalékra emelkedett, 2020-ban pedig – vélhetően a koronavírus-járvány miatt is – ugrásszerűen nőtt, és meghaladta a 2,6 százalékot.