Hatalmas fejlődés kapujában a Balaton térsége

Hatalmas fejlődés kapujában a Balaton térsége

Nagy kihívások elé néz a balatoni régió a járványhelyzet elmúltával. A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja a 2021 és 2027 közötti időszakra fogalmazza meg a fejlesztési terveket, amelyek között az egészségügy korszerűsítése és a szezonalitás mérséklése is szerepel, de a nulla emissziós régió felé való elmozdulás is terítékre került. A stratégiát a hellovidek.hu részletezte pontosabban.

A hazai fejlesztéspolitikában, összhangban az Európai Unió (EU) által nyújtott versenyképességi felzárkóztatási célú támogatásokkal 2021-2027 között új fejlesztési időszak nyílik. Erre az időszakra országos szinten fejlesztési tervek készülnek. A területi tervezés meghatározó dokumentuma továbbra is az úgynevezett Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), amely külön kitér a Balaton térség fejlesztésének országos szintű fontosságára a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése részeként. Ebben a fő cél a Balaton térségének dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, a régió ökológiai rendszerének megőrzésével együtt, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiemelkedő minőségű élet és munkakörnyezet.

A helyi termékekre fókuszálnak

A Balaton térsége egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő társadalmi szemlélet eredményeként:

  • megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára;
  • vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára;
  • vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták tartózkodási ideje, attrakciókhoz kapcsolódó költésekben és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége.

A Balaton térségben azonban léteznek olyan, sajátos adottságú területek, mint a kiemelt turisztikai központok és térségeik vagy a vidékies térségek.

Ezek jellemzőit és fejlesztési céljait eltérő megközelítéssel vették figyelembe a szakemberek a program tartalmánál. Így az úgynevezett térségi alapú gazdaságszervezés egy módszertant is jelent a gazdaságfejlesztési programok, mint például a kézműves, a kutatás-fejlesztési programok, a mezőgazdasági termelés feldolgozásához vagy épp a helyi termék előállításhoz kapcsolódó programok esetén. Ezeken a szakterületeken szeretnék elősegíteni a vállalkozások információhoz jutását, innovatív fejlődésének ösztönzését, illetve együttműködésük szorgalmazását, a képzési programok fejlesztését, vagy épp a befektetés-ösztönzést.

A vidékies térségekben ezzel szemben leginkább a mezőgazdasági tevékenységek bővítésére, a feldolgozás ösztönzésére, a helyi termékek kialakítására, a kerékpáros és természetjáró turizmus fejlesztésére, a falusi szálláshelyek fejlesztésére, a közösségi együttműködések ösztönzésére, a természetvédelmi programok megvalósítására, valamint a környezetvédelmi célokat szolgáló infrastruktúra fejlesztésére fókuszálnak.

A következő évekre szóló stratégia a következő prioritásokat határozza meg:

  • Víz és infrastruktúra
  • Természetvédelem és klímavédelem
  • A térség népességmegtartó-képességének fejlesztése
  • Gazdaságfejlesztés
  • Közlekedésfejlesztés
  • Turizmusfejlesztés
  • Mezőgazdaság, helyi termékek
  • Egészségfejlesztés
  • Térségi együttműködések


Nem kerülhető el egy ipari kikötő építése

Most nézzük meg ezeket részletesebben! A víz és infrastruktúra prioritás egyik kiemelt tétele a Balaton új üzemeltetési rendjéhez, 120 centiméterre emelt szabályozási vízszinthez elengedhetetlen fejlesztések végrehajtása. A szakemberek szerint mivel a Balaton vízgazdálkodási, partvédelmi létesítményeit a jelenleginél jelentősen alacsonyabb szabályozási vízszinthez tervezték, ezért a megemelt szabályozási vízszint érdemi környezeti, vízügyi, valamint vagyongazdálkodási kockázatokkal is jár a kétségtelen, elsősorban turisztikai és vízi közlekedési előnyök mellett. A vízügyi infrastruktúra-fejlesztési beavatkozások tekintetében ezért elsődleges fontosságú a mélyfekvésű területek feltöltése, a partfalbiztosítások rendezése, a vízminőség-védelem fejlesztése.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a mederkotrási feladatról sem. Ehhez kapcsolódva készül el a Balaton részletes iszaptérképe és az úgynevezett mederanyag vándorlási modell, illetve kotrási terv. Mindehhez azonban a zagyterek fejlesztésére, rekultivációjára is szükség van, amellett hogy szakmailag indokolt egy ipari kikötő létesítése is. Utóbbival kapcsolatban felmerült, elsősorban a lakossági ellenállás által megtestesített konfliktusok jövőbeli feloldása céljából megfontolandó lehet a szükségesnek ítélt beruházást befogadó település önkormányzatának pénzügyi kompenzációja.

Emellett fejlesztik az ivóvíz- és a szennyvízcsatorna-hálózatot, tovább bővítik a településeken az internet alapú elektronikus szolgáltatásokat és a szélessávú internethálózatokat, míg folytatják az energiatakarékos, vagy megújuló energiát hasznosító rendszerek kiépítését. Közben felértékelődik a települési zöldterületek szerepe, főként közvetlenül a Balaton partján, de hagyományosan nagy az igény az önkormányzatok részéről a belterületi úthálózat fejlesztésére.

Támogatják az otthonteremtés különböző formáit

A természetvédelem és klímavédelem tekintetében a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás a kulcsa a Balaton, mint ökológiai rendszer és mint gazdasági potenciál megóvásának. A szakemberek szerint ezt szem előtt tartva kell a tó ökoszisztémáját óvni, hiszen a társadalom, az infrastruktúra és a gazdaság is a Balaton élő rendszerére támaszkodik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Balatont nem, mint jól körülhatárolható tavat, hanem mint komplex rendszert, a közvetlen parti, és a közvetett területét is figyelembe véve kell vizsgálni.

Fontos, hogy a stratégia szerint van egy felső határ, amit ha átlép a turizmus – akár turisták száma, akár természeti rendszerek használata terén – már meg kell állítani, illetve nem növelhető tovább a turizmusipar.

A térség népességmegtartó-képességének fejlesztése szorosan kapcsolódik a balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javításával. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állandó és lakónépessége ugyanis tartós, évtizedes trendben folyamatosan csökken. Ez a népességcsökkenés az országos átlagnál másfélszer nagyobb mértékű elöregedési tendenciával társul. A számítások alapján egy beavatkozás nélküli folyamat eredményeként 2062-re az üdülőkörzet népessége a jelenleg 270 ezer főről 184 ezer főre csökkenhet, rendkívül magas, közel 100%-os eltartottsági rátával.

A népességmegtartó-képességet erősítő komplex programcsomag egyik fontos eleme a lakhatás, otthonteremtés különböző formáinak támogatása, amit a Balaton környéki ingatlanárak elsősorban parti településeken tapasztalható sokszor aránytalan emelkedése indokol, amely a helyi lakosok, fiatalok otthonhoz jutási esélyeit gyengíti. Elindul egy bérlakás program, új építési telkek kialakításának támogatása, valamint a felhagyott ingatlanok, telkek, házak kedvezményes értékesítése.

A stratégia fontos eleme, hogy a térségi identitás erősítésének egyik közoktatásban releváns eszköze lehet egy „Balaton tantárgy” bevezetése. Javasolják, hogy a balatoni munkaerő-utánpótlás megtartása, valamint potenciális új munkavállalók térségbe vonzása érdekében a régió meghatározó gazdasági ágazatainak (például turizmus), valamint az önkormányzati szféra szereplőinek kidolgozott, a gazdasági konjunktúra ciklikus ingadozásának negatív hatásait is kivédő életpálya-modelleket kínáljanak bizonyos munkakörökben.

Minden eddiginél jobban támogatják a vállalkozásokat

A gazdaságfejlesztés stratégiai jelmondata az „innovatív Balaton”, ahol tartós strukturális kihívást jelent a turizmusorientált gazdasági szerkezet, amely a térség munkaerőpiaci viszonyait is meghatározza. Mindmáig jelentős a turisztikai főszezonban tapasztalható foglalkoztatási csúcs és a téli hónapokban rögzíthető mélypont közötti különbség. Elkezdődik a helyi, térségi tudásbázisokhoz és adottságokhoz kapcsolódó, innováció orientált üzleti infrastruktúra-fejlesztés; a kézműves és kreatív ipar fejlesztése; valamint a vállalkozások fejlesztése. A Balaton térségében olyan vállalkozásfejlesztési program kialakítása a cél, amely hozzájárul ahhoz, hogy:

  • a térség vállalkozásai sikeresen tudjanak önálló termékekkel megjelenni a piacokon;
  • segítse a vállalkozások körforgásos gazdaságra való áttérését;
  • segítse, hogy a vállalkozások nagyobb volumenben legyenek képesek egy adott termelési láncban szereplővé válni;
  • segítse, támogassa az új vállalkozások megkapaszkodását.

A vállalkozásfejlesztés egy speciális területe a vállalkozói tevékenység diverzifikációjának segítése. Különösen igaz ez az üdülőkörzetben nagy számban és arányban jelen lévő turisztikai vállalkozások tekintetében. A szezonalitás visszaszorítása, kiküszöbölése érdekében szükségszerű a turisztikai területen működő vállalkozások által végzett szolgáltatások, tevékenységeik bővítése, ezzel a bevételek növelése és a szolgáltatás-kínálat olyan módon történő kialakítása, hogy az aktív munkavégzés az év minél nagyobb részében folytatható legyen.

A közlekedésfejlesztés a lakossági igényfelmérés alapján leginkább az utak, járdák rossz állapotára, a kerékpáros infrastruktúra fejletlenségére, a településeken átmenő forgalom okozta terhelésre, a parkolás megoldatlanságára, valamint a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalára fókuszál.

A szezonalitás sajátos kihívások elé állítja a régiót

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népessége az országos átlagnál jóval gyorsabb ütemben idősödik, ami összefüggésbe hozható az állandó népesség számának csökkenésével, a természetes szaporodási ráta negatív értékével, valamint a vándorlási egyenleg hosszú időtávban pozitív volumenével. Az egészségfejlesztés épp ezért kiemelt prioritás. Ráadásul

a térség turisztikai szezonalitása sajátos kihívások elé állítja a régió társadalmi ellátórendszereit, így az egészségügyet is.

A térségi együttműködések leginkább a költségtakarékos, területileg integrált beavatkozási logikát követik. A kiemelt üdülőkörzet hosszútávú, konfliktusokat pozitív eredménnyel kezelő, mértéktartó fejlesztése érdekében ugyanis elengedhetetlen, hogy a térségi integráció, koordináció és partnerség minél több területre kiterjedjen.




Forrás: hellovidek.hu
Fotó: Getty Images

Kapcsolódó

85 százalékkal csökkent a szálláshelyek forgalma tavaly novemberben

A beutazási korlátozások, illetve a járvány megfékezésére irányuló és a kereskedelmi szálláshelyekre vonatk
Elolvasom

A sok látogató miatt lett kötelező a maszkviselés Keszthelyen

Múlt hétvégén a ködös idő ellenére is sokan látogattak el a keszthelyi Balaton-partra. Családok, baráti tár
Elolvasom

Nemzetközi szintű digitális élményközpont épül Veszprémben

Veszprém és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. kulturális célú fejlesztések megvalósítását tervezi a volt Balaton
Elolvasom