Humán eredetű szennyezések a Balatonban – tudományos konferencián vizsgálták a kérdést

Az „Őszintén a Balatonról” szakmai találkozók keretében tudományos előadóülést tartottak Tihanyban a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben.

Míg az „Őszintén a Balatonról” sorozat korábbi eseményei aktuális – és már szembetűnő – problémákkal foglalkoztak (vízpótlás, vízvirágzások, algatoxinok, nádasok helyzete, klímaváltozás) ez alkalommal a kutatók egy nem kevésbé aktuális, de egyelőre a mindennapi ember számára alig érzékelhető problémára irányították a figyelmet. 

A Balatont rengeteg olyan emberi beavatkozás érte és most is éri, amelyek az élő rendszereket veszélyeztetik, és ezzel a tó jövőbeni emberi használatát is veszélybe sodorhatják. Ennek kapcsán vezető szakértők azt elemezték, hogy az emberi eredetű (mikro)szennyezők (pl. gyógyszermaradványok, fogamzásgátló hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok) milyen úton és mennyiségben kerülnek felszíni vizeinkbe, elsősorban a Balatonba.

Jelenlegi tudásunk szerint egyelőre a humán egészséget veszélyeztető helyzet nem áll fenn, de a trendek aggodalomra adnak okot. Melyek a leggyakoribb szennyező anyagok? Bekerülhetnek-e a tóba és az ivóvizekbe az említett vegyületek, mezőgazdasági vegyszerek és ha igen, vajon hogyan befolyásolják az élővilágot, a biológiai sokféleséget és a víz minőségét?

Az esemény előadói egyetértettek abban, hogy a tóba kerülő emberi eredetű szennyező anyagok veszélyeztetik a vízi ökoszisztémát, csökkentik a biológiai sokféleséget és hozzájárulhatnak a Balaton működésének megváltozásához. Mindezek alapján megfogalmazzák a következő ajánlásokat:

  • a döntéshozók megfelelő (ellenőrzött) szabályozásokkal lépjenek fel a veszélyes anyagok használatának csökkentése érdekében a Balaton partközeli zónáiban, például a vasút melletti gyomirtás módszerének megváltoztatása, illetve a mezőgazdasági gyom-, gomba- és rovarirtó szerek használatának szigorítása révén, valamint praktikusan segítsék elő a kiskertekben, háztartásokban feleslegként megjelenő növényvédő szermaradványok és azok csomagolásának visszagyűjtési lehetőségét;
  • a tó körüli települések állandó lakosai, az üdülőtulajdonosok és a Balatonhoz érkező turisták nagyon sokat tehetnek az általuk felhasznált, és jelenleg a természetbe kerülő kockázatos anyagok (például gyógyszermaradványok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok) mennyiségének csökkentésével, azok (környezet)tudatosabb használatával és hulladékaik figyelmesebb kezelésével;
  • felmérhetetlen a parti zóna élővilágának, a nádasoknak és más életközösségek ökoszisztéma szolgáltatásainak értéke a felszíni vizekbe bekerült emberi eredetű (mikro)szennyezések ártalmatlanításában, ezért kíméletük, fennmaradásuk és megőrzésük kiemelten fontos feladat.

A megszólalók a következőket emelték ki előadásukban:

Pirger Zsolt a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének alapkutatási igazgatóhelyettese, kutatócsoport-vezetője problémafelvetésében elmondta, hogy a kutatóintézetben 2013-ban gerinctelen szervezetek vizsgálatával kezdték el a felszíni vizek emberi eredetű szennyezéseinek kutatását. A Balatonban és vízgyűjtőjén ebben a témában korábban nem álltak rendelkezésre adatok, mára sikerült olyan nagyműszeres analitikai infrastruktúrát kiépíteni az intézetben, amivel a Balaton-Ökorégió felszíni vizeiben humán eredetű szennyezéseket rutinszerűen tudnak kimutatni és a koncentrációk ismeretében környezeti kockázatot becsülni.

Sulyok Judit, a Pannon Egyetem tudományos főmunkatársa „Turisták mindenhol? – A Balaton térség turizmusa a környezetre gyakorolt hatások tükrében” című előadásában elmondta, hogy a turizmus számottevően hozzájárul a globális károsanyag-kibocsátáshoz. A természeti értékekre építő úti célok, köztük a Balaton esetében különösen fontos a természeti környezet megóvása.  A térségben több, a fenntartható turizmushoz kapcsolódó fejlesztés történt az elmúlt években. A turisztikai mobilitás aktuális kihívásai közé sorolható a látogatók fenntartható(bb) magatartása, a környezetbarát közlekedési módok igénybevétele, és a helyi termékek iránti kereslet alakulása. A jövőbeni sikerhez minden esetben hozzátartozik az érintettek széles körének bevonása, aktív részvétele a megoldások kidolgozásában és megvalósításában.

Molnár Éva, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa előadásában hangsúlyozta, hogy az emberi eredetű szerves (mikro)szennyezők a felszíni víz mellett az üledékből és az élő szervezetekből, biótákból is kimutathatók. Vizsgálataikban elsősorban gyógyszermaradványokra, fogamzásgátló hormonokra, napvédő kozmetikumok kémiai UV-szűrő vegyületeire, valamint a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kollégáival közösen a mikroműanyag szennyezésekre koncentrálnak. Meghatározzák ezen szennyezések tér- és időbeli megjelenését, mennyiségi viszonyaikat, dinamikájukat, szezonalitásukat, illetve jellemző koncentrációjukat, valamit ezek ismeretében jellemző környezeti kockázatokat becsülnek. A közepes és magas kockázati besorolást kapott szennyezések lehetséges élettani hatásait vízi gerinctelen modell szervezeteken tesztelik. Kapott eredményeiket eljuttatják a Balatont kezelő hatóságok és döntéshozók felé.

Vargha Márta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető szakértője elmondta, hogy a lakosság számára az ivóvízminőség szempontjából a legnagyobb aggodalmat a gyógyszermaradványok és más szerves mikroszennyezők jelentik. A „Tiszta ivóvíz” Nemzeti Kiválósági Program keretében a Dunától a fogyasztókig követték nyomon a mikroszennyezők sorsát. A Dunában legnagyobb mennyiségben röntgen kontrasztanyagok, nem szteroid gyulladáscsökkentők és ipari szennyezők jelentek meg, de a parti szűrés ezeket is hatékonyan eltávolította. Kockázatértékelési számítások igazolták, hogy az ivóvízzel bevitt szerves mikroszennyezők egészségkockázata elhanyagolható. A felszíni vizekben azonban algákra és halakra veszélyt jelenthetnek, így a kibocsátáscsökkentés elsődleges fontosságú.

A HUN-REN Balatoni Limnológai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának vezetője, Pirger Zsolt előadásában összefoglalta az emberi eredetű szennyezések vízi modellszervezetekben megfigyelt élettani hatásait. Utalt arra, hogy ezek a mikroszennyezők megzavarják a vízi ökoszisztémában az arra érzékeny, egyébként nem célzott szervezetek élettani folyamatait, hatást gyakorolva az életközösség egészére, extrém esetben, lokálisan a biológiai sokféleségre (diverzitásra) is. A modellszervezetek bemutatása után részletesen beszélt az általuk alkalmazott kísérleti beállításokról, valamint a laborkörülmények között lefolytatott kezelésekről. Munkájuk során a kezelésekre megváltozó viselkedési mintázatokra (pl. mozgás, táplálkozás, szaporodás, tanulás), illetve azok hátterében álló (ideg)sejt szintű változások feltérképezése fokuszálnak. Kapott eredményeik alapján felhívta a figyelmet arra, hogy felszíni vizeink, kifejezetten pl. a Balaton jelene és jövője a mi kezünkben van. Ahhoz, hogy megőrizzük a tó biológiai sokféleségét, jó vízminőségét és vonzó turisztikai értékét szükség van a megelőzésre és a felelős társadalmi szerepvállalásra.

Szabó István a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője „A mikroműanyagok, mint mikrobiológiai vektorok” című előadásában elmondta, hogy a műanyagfelhasználás jelentős környezeti következményeivel kell számolnunk. Az állati- és emberi szervezeteket károsító hatásokon túl a felszíni vizeinkbe kerülő mikro- és nanoműanyagok, mint hordozók és életterek is fontosak lehetnek az élővizekben. Felületükön megkötődhetnek kockázatos kémiai anyagok, de különleges biológiai közösségeknek is otthont adhatnak, sőt a műanyag felületek vektorai lehetnek inváziós fajoknak és akár patogén mikroszervezeteknek is. E közvetett környezeti kockázat monitorozása komplex feladat, de lényeges a felszíni és felszín alatti vízrendszerek veszélyeztetettségének megértéséhez.

„Elő a peszticidekkel!” című előadásában Tóth Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója arról számolt be, hogy a Balaton és részvízgyűjtő területén végzett hat-éves növényvédőszer-monitoring során 63 peszticid maradványt mutattak ki felszíni víz-, és üledékmintákból, mely időszak alatt a gyomirtó szerek jelenléte dominált (~50%), melyet közel azonos arányban a gombaölők és rovarirtók/repellensek követték. A vízmintákban átlagosan 5-6 vegyületet azonosítottak, 0,01-17,2 µg/L-es koncentráció-tartományban. Erőteljes szezonális hatás érvényesült: nyáron mind koncentrációban, mind a vegyületek számában szignifikáns különbséget tapasztaltak a tavaszi és őszi időszakokhoz képest. A mintákban domináns vegyületek a DEET (szúnyog- és kullancsriasztó termékek hatóanyaga), a terbuthylazine gyomirtó, a már közel két évtizede betiltott atrazine gyomirtó, illetve két bomlástermék, az AMPA és a desethyl-atrazine voltak.

„A glifozát, avagy a ‘szükséges rossz’ hatása az algákra” című előadásában Lengyel Edina a Pannon Egyetem kutatója elmondta, hogy a glifozátnak számos káros hatása ismert. Ennek ellenére a mai napig a legnagyobb mennyiségben alkalmazott gyomirtó világszerte. Glifozát alapú gyomirtót használnak a Balaton vasúthálózatán is, ami a Balaton közvetlen partvonalán halad végig annak egész területén, így a gyomirtó tóba történő bekerülésének esélye nagy. Vizsgálatuk kimutatta, hogy a glifozát kis koncentrációban hormézist eredményez, míg nagyobb koncentrációban negatívan befolyásolja több algafaj fiziológiai paramétereit, amely által akár az ökoszisztéma működésére és funkcióira is hatással lehet. Tekintve, hogy a Balatonnak gazdasági és természetvédelmi szempontból is kiemelt szerepe van, így a glifozát használatának átgondolása erősen javasolt a Balaton környékén.

„Szerves mikroszennyező terhelések mérséklési, eltávolítási lehetőségeiről” beszélt előadásában Gerencsérné Berta Renáta a Pannon Egyetem kutatója. Elmondta, hogy a Balaton megfelelő vízminősége hosszútávon csak monitoring tevékenységgel nem biztosítható. Ezért, a régióban már korábban azonosított főbb szennyezőforrásokon szükséges az intervenció megkezdése. Ilyen potenciális vizsgálati és beavatkozási pontok a szennyvíztisztító telepek és az ipari kibocsátók. Ezeken a pontokon a megfelelő vízkezelő technológia alkalmazásával a szennyező anyagok kibocsátása mérsékelhető. További beavatkozási pont, a lakossági ivóvíz ellátás biztosítására alkalmazott vízkivételi és kezelési technológia, melyet a közvetlen emberi terhelések csökkentése érdekében szükséges vizsgálni és fejleszteni. Bemutatta a legújabb és legfontosabb vízkezelési és tisztítástechnológiai eljárásokat.

„Mikró rész(let)ek, makró megoldások a Balaton Régió mikroszennyezői ellen” című előadásában Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ügynökségének igazgatója elmondta, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy biztosítsa a különböző érdekcsoportok közötti párbeszédet, ezzel is elősegítve a problémák időben történő felismerését, a megoldási javaslatok kidolgozását és az intézkedések összehangolt megvalósítását. A BFT feladata az együttműködések koordinálása, a tudományos eredmények és a döntéshozók közötti párbeszéd elősegítése, valamint a helyi közösségek bevonása ezekbe a folyamatokba. Fontosnak tartják, hogy támogassák az innovatív megoldásokat, a helyi jógyakorlatok elterjedését, elősegítsék a tudatosság növelését, és a rendelkezésre álló eszközök, források hatékony felhasználását.


Kapcsolódó

Új sebességmérők teszik biztonságosabbá a zánkai Erzsébet-tábor megközelítését

Új sebességmérő traffiboxokat helyeztek el a 71-es út zánkai Erzsébet-táborhoz közeli szakaszán. A berende
Elolvasom

Elkezdődött a főszezon a balatoni hajózásban

A sikeres előszezont követően július első hétvégéjével elkezdődött a hajózási főszezon a Balatonon, emiatt
Elolvasom

A balatonfüredi labdarúgás száz évéről jelent meg könyv

A vaskos, informatív kötet a Balatonfüred Városért Közalapítvány jóvoltából jelenhetett meg. - - Bár
Elolvasom