Íme a Balaton első gőzhajójának története

Íme a Balaton első gőzhajójának története

Az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy vízre bocsátása az utókor emlékezetében Széchenyihez kötődik, amihez a politikus valóban tevékenyen hozzájárult, de az ötlet eredeti megálmodója azonban Kossuth volt. A balatoni hajózás aranykorának hajnalára a mult-kor.hu cikke repít vissza bennünket.

A reformkorban a hajózás legalább akkora nemzeti ügy volt, mint a vasút. Az első gőzhajók a Duna vízét szelték, az Első Dunagőzhajózási Társaság I. Ferenc király nevét viselő hajója 1835-ben tette meg próbaútját Pest és Bécs között. A Balaton egyre népszerűbbé válása miatt érthető módon merült fel, hogyan lehetne a tó kihasználtságát növelni – olvasható a Múlt-kor történelmi portálon.

Kossuth Lajos 1842-ben Füreden vetette papírra a tó fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit, majd később a Balaton Gőzhajózási Társaság alapszabály-tervezetét is ő készítette el. Kossuth ekkor híres Horváth-házban nyaralt, a „Füredi fürdőlevél” néven ismertté vált írásában a Balaton szépségének taglalásán túl többek között a következőt vetette fel: „De mégis az embernek szíve fáj, midőn e roppant vízre tekint. Olyan holt, minő csak Palesztinában a megátkozott Holt-tenger lehet! Húszmérföldnyi sima út, nagyobb, mint némely vármegye, mint némely fejedelemség, s a honnak legszebb vidéke által körítve, és rajta mégis egyetlenegy hajó sem libeg, kivévén talán a füredi sétaladikot, vagy egy nyomorult halászcsónakot”.

Széchenyi hamar magáévá tette Kossuth észrevételét, és azonnal munkába lendült, időt és energiát nem sajnálva fogott bele a szervezőmunkába, amelybe bevonta a balatoni megyék vezetőit is. Rábeszélésére az érdekeltek egymás után jegyeztek részvényeket, és helyi segítőtársakra is lelt. Már 1845-ben eldőlt, hogy a gőzös a Balaton költőjének nevét fogja viselni.

Széchenyi 1846. április 2-án Balatoni gőzhajózás címmel röpiratot fogalmazott, amelyben hangsúlyozta a gőzhajózás szükségességét és annak jótékony hatásait az idegenforgalomra, emellett kiemelte a halászattal, vízszabályozással, iparosodással, kikötők építésével és nem utolsósorban a munkahelyteremtéssel való összefüggéseit. Röpiratában az ellenvéleményekre is válaszolt, a tó lecsapolásának gondolatatát is elutasította, a halállományt féltőknek pedig a Bodeni, a Zürichi és a Garda tavakat hozta fel példaként, ahol az élénk hajózás mellett sem pusztult ki a vízi élővilág.

Magyar, svájci, angol és osztrák gyáraktól is kért ajánlatokat, végül 1845. év végén a hajótestet az Óbudai Hajógyárnál, a gőzgépet az angol Penn gyártól rendelték meg. 1846 nyarán lovak vontatták közúton a fa hajótestet Balatonfüredre, ahová a gép is megérkezett Rotterdamon keresztül. A Kisfaludy vízre bocsátásának napjául Széchenyi születésnapját, szeptember 21-ét választották. Az első próbaút Balatonfüredről Kenesére vezetett. A jeles eseményről nem maradtak le a bécsi udvar titkosszolgái sem, akik jelentéseikben a lelkes tömeg éljenzését a reformnemzedék akcióival hozták kapcsolatba, és egyenesen tüntetésnek minősítették azt.

A következő évben sorra épültek a kikötők. Mire 1847-ben a rendszeres balatoni gőzhajójáratok megindultak, a Kisfaludy gőzös utasai Keszthelyen, Fonyódon, Badacsonyban, Bogláron, Révfülöpön, Szántódon, Balatonfüreden, Alsóörsön és Kenesén, tehát kilenc kikötőben szállhattak partra. A hajó személy- és teherszállításra is alkalmas volt, utóbbira azonban kevésbé tudták igénybe venni. Utasokat pedig csak az üdülő szezonban szállított, így ezen adottságból és a kezdeti alacsony utasforgalomból következően – ahogyan azt Széchenyi is jó előre látta – többnyire veszteségesen működött. Ugyanakkor a hajóforgalom megindulása élénkítően hatott a part menti településekre.

A Kisfaludy a szabadságharc egyik furcsa epizódjának is helyszínéül szolgált. István nádor a Balatonon szervezett találkozót Jelačić horvát bánnál, de – ahogyan azt Deák István is leírja a Kossuth Lajos és a magyarok 1848–49-ben című könyvében – a fedélzetére tervezett fegyverszüneti tárgyalás végül meghiúsult, a bán ugyanis nem volt hajlandó hajóra szállni. A magyar zászlókkal feldíszített és feltételezése szerint magyarokkal teli gőzösre invitálásában kelepcét látott, ezért a nádort arra kérte, szálljanak mindketten evezős csónakba. Ezt a megoldást azonban a nádor tisztjei nem engedték, és rangon aluli is lett volna a bán által felajánlott megoldás. Mivel senki sem mozdult a másik irányába, ezért a fegyverszüneti tárgyalások kútba is estek.

A harcok idején emellett katonai szállításokra használták a gőzöst, a szabadságharc leverése utáni telet pedig Füreden töltötte. A balatoni gőzhajózás megálmodói és megvalósítói ekkorra már emigráltak, bujdostak, börtönbüntetésüket töltötték. A Kisfaludy következő útjára egészen 1852-ig várni kellett. A hajó ezután még 17 évig szállította a balatoni nyaralókat, elavult fatestét ekkor vasra cserélték, amellyel még további két évtizedig volt használatban. Az első balatoni gőzhajó történetének vége közel sem olyan dicsőséges és emelkedett, mint a kezdete, a hajótestet ugyanis 1887-ben ócskavasként értékesítették.




Forrás: mult-kor.hu
Fotó: mult-kor.hu
Hirdetés

Kapcsolódó

Jelentős szállodafejlesztéssel készül Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa programjaira

Csaknem egyharmadával bővülő, jó minőségű, új szállodaszoba várja Veszprémben az Európa Kulturális Fővárosá
Elolvasom

Hirdetés

Ki hitte volna? Jöhet az új lakópark a balatongyöröki golfpálya helyén

A panorámás golfpályát osztrák tulajdonosai, mint beépíthető telket árulják a világhálón, míg a helyiek a k
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Fácános vár, Fonyód

Fonyód mindenképpen a déli part egyik turisztikai gócpontjának tekinthető. A város mai, modern inkarnációja
Elolvasom