Különös fehér permet a tihanyi kastély fáin

Különös fehér permet a tihanyi kastély fáin

Olvasói levél hívta fel a Telex figyelmét arra, hogy szokatlan fehér anyag borítja a fákat József főherceg kastélyának udvarán, Tihanyban. A portál természetpusztítás gyanújával kezdett a utánajárni az ügynek, a jegenyéket borító fehér permet titka azonban túlnyúlik az első feltételezéseken.

Mint a Telex olvasója írta, a tihanyi hajóállomásról jól látszik, hogy a telken álló, part menti fák mintha deresek lennének, fehérlenek a mésztől. Hozzátette, hogy megnézte közelebbről is, és valóban mésszel vannak lefújva.

Mint a település honlapján írják, a mintegy két hektáros parkban álló gyönyörű épület 1924-25-ben épült, valamikor Habsburg József főherceg nyaralókastélya volt.

Az épület a rendszerváltásig pártüdülőként is funkcionált, később 2006-ban a CD Hungary cégcsoport, majd azon belül is a CDHT Hotel Projekt Kft birtokába került. A kft az A8 Palace Hotel Zrt.-én keresztül Csányi Sándor OTP-vezér, Hernádi Zsolt Mol-vezér és Garancsi István újdonsült kaszinómogul tulajdonában van, írta február elején a Forbes.hu az előkészületekre kiírt pályázat megjelenése után. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel projektre a kormány összesen 11,5 milliárd forint támogatást ad.

Becserkészés a vízről, feltűnik egy fegyveres

Valóban úgy néztek ki a kastélypark partján állva, mintha valaki fehér festékkel-mésszel lepermetezte volna őket. Az újságírók az elkerített és őrzött park belsejébe nem tudtak bejutni, a parton pedig nem tudták jobban megközelíteni a fákat. Ezért kénytelenek voltak csónakot szerezni a környékről. Ahogy a furcsa anyagot vizsgálgatták, megjelent két ember a parkban, az egyik egy puskával a kezében.

Hamarosan kiderült, hogy a puskás ember nem újságíró-vadászatra érkezett, hanem a partot újabban ellepő kárókatona-állomány gyérítéséhez szerelkezett fel a fegyverrel.

Mint kiderült, a több száz egyedből álló madársereg egyik legfőbb, legkedveltebb várakozóhelye a kastélypark előtti 6-8 part menti fa volt jó ideig, és a helyi halászok roppant dühösek rájuk, mert felzabálják a környék teljes halállományát. Az egyébként védettnek számító madárra ezért is adtak ki ideiglenes gyérítési engedélyt.

Lelepleződnek a „tettesek”

A kárókatonák általában késő délután szoktak kedvelt várakozóhelyükre érkezni, többszázas csapatokban. A fákon levő fehér réteg pedig egyszerűen a kárókatona-regiment ürülékeinek eredménye.

Szendőfi Balázs természetfilmes-halkutató, aki Közlegények címmel pont a kárókatonákról készít dokumentumfilmet elmondta, az ominózus parti fákon egy változó méretű, de jelentős (600-900 egyedet számláló) kárókatona-kolónia telepedett meg, és jár be halászni a nyílt vízre, a parttól 2-3 kilométerrel beljebb. A fehér réteget a fákon egyértelműen a madarak ürüléke okozza.

Ha kevés fát hagyunk meg, csak az vezet pusztuláshoz

A kárókatonák ürüléke maró, savas, általában kiöli azt a fát, amit rendszeresen használnak pihenőhelyül. Ez azonban teljesen természetes „veszteség”, hiszen egy őshonos madárról van szó, és nem okoztak jelentős fapusztulást sehol, mivel általában 3-4 fából áll egy-egy telepük, tette hozzá Szendőfi. Az ürülékük egyébként elbomolva jelentős trágyázó hatást fejt ki a talajra, tehát hosszabb távon a vegetáció megújulását elősegíti.

Persze ha az ember összesen 3-4 fát hagyott a parton, akkor nyilván fájó, ha épp azt a 3-4-et szállják meg a kárókatonák – mondta a természetfilmes.

A kárókatona-probléma egyébként egészen újkeletű a Balatonnál és mint sok minden mást, ezt is a klímaváltozásnak köszönhetjük – állítja a természetfilmes. A kárókatonákat Tihanyban a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halőrei rendszeresen gyérítik sörétes fegyverrel. Nemrég részt vett maga is egy gyérítésen, ott összesen húsz madarat sikerült kilőni egy napon. A gyomortartalom-vizsgálatok kizárólag gardát (Pelecus cultratus) mutattak ki belőlük. A garda egy erősen fogyatkozó halfaj hazánkban, melynek legnagyobb megmaradt állománya épp a Balatonban, Tihanynál található. Csúcsidőben a 900 madár fejenkénti félkilós fogyasztásával és ugyanennyi sebzésével számolva az jön ki, hogy naponta kilenc mázsa hal tűnik el miattuk a tóból, főleg garda.

A kárókatonák oda mennek, ahol sok a hal

Hazánkban mintegy ötezer nagy kárókatona költ, ám az északi országokból a téli vonuláskor további 20-25 ezer példány éri el Magyarországot. Ezek a madarak „normál”, hideg tél esetén tovább vándorolnának le egészen a Földközi-tengerig, azonban a felmelegedés következményeként telente szabad, jégmentes vizeket találnak nálunk, és sok közülük itt marad egész télre. Ez nem tihanyi és nem balatoni, de még csak nem is országos, hanem egész Közép-Európát érintő problémákat generál, mivel az elmúlt 150-200 évben felerősödött emberi hatások a kárókatona-nyomás megnövekedése mellett a természetes vízi halállomány drasztikus csökkenését is okozták. Ez az összetett és szerencsétlenül alakult helyzet teremt olyan gondokat, mint például a tihanyi, mondta Szendőfi.

Miért pont Tihany?

A Tihanyi-félsziget közelében találhatók a Balaton legmélyebb pontjai, ahol nagyon sok hal telel. A kárókatona több tíz méter mélyre is képes lebukni, így ő az egyetlen ragadozó, mely a Balaton vagy akár a Duna mélyén telelő halakhoz hozzáfér, és ekkora tömegben a rendszeres zavarásukkal is sok hal pusztulását okozhatja, emellett pedig példányonként mintegy fél kilónyi hal elfogyasztásával és ugyanennyinek a végzetes megsebzésével kell számolni.

Persze Szendőfi szerint ez még mindig nem lenne probléma, ha a természetes éghajlati és ökológiai állapotok uralkodnának, hiszen a gardaállomány a többszöröse lenne a mainak, és a Balaton sem maradna egész télen jégborítás nélkül. A kárókatonák mindig azt a halfajt preferálják, amiből sok van az adott vízben, nem az ember gazdasági érdekeit, hanem a természet által beléjük írt ősi programot követve. A probléma az, hogy az ember lerontotta annyira az ökoszisztémát, hogy a kárókatonák normál működése néhol a pusztítás kategóriájába lépett.

Azaz, nem egy gonosz madár inváziójáról van szó, hanem emberi hatások összegződéséről – szögezte le Szendőfi.

A telex.hu több fotót is közlő írása itt érhető el.




Forrás: Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Kapcsolódó

Lenyűgöző szalmalabirintus nyílt Siófokon

A formabontó attrakció összesen 200 bálából épült fel. - - Siófokon, a Nagystrandon megnyílt az orszá
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Szent Márton Pihenőpark és Mosóház, Óbudavár

Óbudavár neve talán kissé félreérthetően cseng a Balaton-felvidéken kevésbé járatos vándorok számára, ám a
Elolvasom

Több mint egymilliárd forinttal kevesebbért kínálják a tihanyi üdülőt

A 39,6 ezer négyzetméteres egykori üdülő ára pár hete még ötmilliárd forint felett volt. - - Több mint
Elolvasom