Közbeszerzési eljárást írt ki a veszprémi önkormányzat a Gyárkert Kultúrpark tervezésére és kivitelezésére. A beruházás az Európa Kulturális Fővárosa fejlesztések keretében valósul meg, amely címet a város és a balatoni régió 2023-ra nyert el – írja a portál.
Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a projekt a 4061, 4037 és 4038/1 helyrajzi számú ingatlanokat érinti. Ezeket összevonják, a rajtuk lévő, a korábbi rendeltetésből fennmaradó kiszolgáló, részben már bontott épületeket teljesen elbontják, leszámítva a Jutasi út 3-as szám alatti volt bemutatótermet és a Budapest út felőli bejárat melletti helyi védett épületet. A területet a továbbiakban rendezvénytérként, fesztiválterületként és ideiglenes parkolóterületként hasznosítják, kiszolgáló konténeregységekkel, központi kiállítótérrel és kilátóval, valamint a terület közvetlen környezetének rendezését is tervezik.
A tervezési feladatok része többek között az építési engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítése is. A projekthez 2021 decemberében elkészült a teljeskörű jóváhagyási tervdokumentáció, amelyet az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok alapján a Hello Wood készített generáltervezőként, a tájépítészetért pedig a Lépték-Terv felel. A műszaki leírásból az is kiderül, hogy a projekt helyszíne az Balaton Bútorgyár egykori telephelye, és a terület hasznosítását ideiglenes jelleggel, az EKF 2023 ideje alatt képzelik el. A közbeszerzési értesítőben is említett helyi védettség alatt álló épület pedig az egykori bútorgyári irodaépület, ami a telek délnyugati csücskében található, és sajnos jelentősen leromlott állapotban van.
“Cél, hogy minél változatosabb rendezvények befogadására és lebonyolítására legyen alkalmas a terület, melyek látogathatóak és hozzáférhetőek mindenki számára. A helyszín kialakításának szempontja, hogy összhangban legyen Veszprém, a régió és a rendezvénysorozat szellemiségével. Építészeti, tájépítészeti eszközökkel, elemekkel szeretnénk a térség sokszínűségét bemutatni, leképezni. A tervezés során szem előtt kell tartani a helyszín és a funkció sajátosságait, ezért a beavatkozásoknak hosszútávon értéknövelő szerepük kell, hogy legyen, illetve a rendezvény ideiglenes volta miatt az fesztivál befejeztével a helyszínt vissza kell tudni alakítani közel az eredeti állapotnak megfelelően”
– fogalmazták meg célkitűzéseiket a tervezők a dokumentumban.
“A tervezett koncepció egy olyan helyszínt teremt, amely alkalmas egy kb. 5000-7000 fős rendezvény megtartására, de emellett több olyan kisebb fókuszponttal is rendelkezik, melyek a nagy események mellett kisebb léptékű aktivitások számára biztosít teret. A terület főbb funkcióit a vendéglátó pavilonok, a nagy koncerttér, illetve egy, az EKF számára szimbolikus erővel bíró nagy központi installáció, kiállítótér és kilátó adja. Emellett a területen egy kb. 160 fős kemping, illetve egy közel 170 fős parkolófelület is helyet kapott”
– írták. A kilátó-kiállítótér funkcióval bíró építményt, a Kártyavárat egy olyan jelként, képzőművészeti igénnyel létrehozott építészeti alkotásként képzelték el, ami önmagában is turisztikai vonzerőt jelenthet. A dokumentációban található látványtervek leginkább ezt ábrázolják.
A Balaton Bútorgyár a veszprémiek által csak Szikvíz parkolóként ismert területtel együtt az önkormányzat tulajdonába került. 2020 végén a kormány több mint hárommilliárd forinttal támogatta a belvárosban régóta elhanyagolt ingatlanok megvásárlását, rehabilitációját. A Szikvíz parkoló helyére Digitális Élményközpontot képzeltek el a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem tervei alapján (erről korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk), ami pedig a bútorgyárat illeti, az ide kitalált koncepciót két ütemben akarják megvalósítani. Az első ütem során a fentebb is említett átmeneti funkciókat kapja meg a terület, egyrészt ideiglenes rendezvényhelyszínként, fogadóközpontként működik majd, másrészt bővíti a kulturális- és fesztiválprogramokhoz kapcsolódó parkolási kapacitásokat, és biztosítja a buszpályaudvar és a Balaton Pláza közötti gyalogos és kerékpáros forgalom áthaladását. A fejlesztés második üteméről egyelőre keveset tudni, mindenesetre az lenne a célja, hogy megnyissa az utat a terület hosszú távú hasznosítási lehetőségei előtt.