Kultúrtörténet másként: Amikor szitává lőttek egy festményt egy féktelen kisgazda partyn Zalában

Kultúrtörténet másként: Amikor szitává lőttek egy festményt egy féktelen kisgazda partyn Zalában

Húsz éve ért véget az ügy, mely azóta csak “fenékpusztai lövöldözésként” él a magyarok emlékezetében. Arra, hogy pontosan hogyan és miért is kellett Somogyi Győző festményének megsemmisülnie egy zalai italozás alkalmával a 24.hu kísérelt meg válaszokat találni.

A rendszerváltozás utáni korszak megmosolyogtató bűnügyei közül is kiemelkedik az éppen húsz éve történt fenékpusztai lövöldözés, amihez hasonlót legfeljebb Bohumil Hrabal tudott volna csak kitalálni. Az évezredforduló idején az akkori országos politika és a kortárs képzőművészet távolabb volt egymástól, minthogy az a fülkeforradalom utáni Orbán-rendszerben bármikor is elképzelhető lenne. Mai szemmel magától értetődő rendszerkritikus műalkotásokhoz képest húsz évvel ezelőtt még előfordult, hogy egy festménybe dörrentett lövéssel adja jelét nemtetszésének egy politikus az akkori kisebbik kormányzópárt részéről. Mintha csak Mikszáth Kálmán egy évszázaddal korábbi egyik tárcájából léptek volna elő nem csak a szereplők, hanem már a helyszínül szolgáló település is: Fenékpuszta.

Ebben a minden szempontból bájos Zala megyei kistelepülésen működtetett kutatóházat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A prominens vendégfogadások színvonalának megóvása érdekében az 1990-es évek derekán, egészen pontosan ’94-ben Somogyi Győző festőművésztől megrendeltek egy festményt, amelynek a címe Herman Ottó a Kis-Balatonnál lett. A Tanú című film emblematikus Pelikán-féle vallomását idézve azt mondhatnánk, mikor a kutatóházban elhelyezték az alkotást, még nem sejthették, hogy alig pár éve van csak hátra a képen szereplő  történelmi személyiségnek és az őt körülvevő természeti tájnak.

Az történt, hogy 2000. október 16-án Skultéty Sándor környezetvédelmi államtitkár 55. születésnapját ünnepelték kisgazda politikusok a Balaton-felvidéki Nemzeti Park támogatásával Fenékpusztán. A politikus és népes baráti társasága az esemény celebrálása okán olyan elfoglalt volt, hogy a gyönyörű kistelepülés egykori, még a római korból származó emlékeit meg se tudták nézni, hiába állt ott már kétezer évvel korábban is település Valcum néven. A délutánba torkolló vadászatot követően a kutatóház tövében a szabad ég alatt szervezték meg a vacsorát, amit követően féktelen italozás következett. Skultéty államtitkár egyik legmegbízhatóbb embere, Dr. Paróczai Csaba, aki egyben a személyi titkára is volt vállalta magára a kriminális feladatot, hogy a Somogyi által megfestett Herman Ottóval „leszámoljon”. A későbbi büntetőeljárás szerint leakasztotta a ház faláról Somogyi Győző kérdéses festményét, majd a szalonnasütőnél sajátságos módon újra kiállították az alkotást, hogy minél könnyebben több lövést adhassanak le rá. Azt, sajnos, a mai napig homály fedi, hogy pontosan miért is ingerelhette fel a kisgazda politikusokat Herman Ottó látványa.

Forrás: Napló, 2001.05.04. / 103. szám / Arcanum Digitális Tudománytár és Népszabadság, 2001.06.29. / 150. szám / Arcanum Digitális Tudománytár

A festő Somogyinak a bűnügy napvilágra kerülését követően megtiltották, hogy megnevezhesse a pontos összeget, amit a képért kapott. Skultéty születésnapi mulatságán országos és megyei notabilitások egyaránt tiszteletüket tették, mint például Heimann Zoltán, aki ekkor a Bábolna Rt. igazgatójának a helyetteseként dolgozott, jelen volt továbbá a nemzeti park főerdésze valamint a Zala megyei vadászatokért rajongó Balázs Fecó zenész és Tardy János, a Zala Megyei Természetvédelmi Hivatal vezetője, valamint az ő fia. Mielőtt Paróczai Csaba a végzetes döntésre elszánta volna magát, hogy a kérdéses festményt leakassza a kutatóház faláról, addig semmi sem zavarta az ünnepségen zenélő Zalakomár együttest, a vendégek pedig pulykalevest és szarvassültet ettek. A desszert már baljós előjelekkel szolgált, minthogy egyfelől az este első fénypontjának számított, másfelől pedig ötvenöt kilőtt töltényhüvely szolgáltatta az államtitkár éveit jelző gyertyákat.

A zenekar idős cimbalmosa a későbbi büntetőeljárás során úgy nyilatkozott, hogy az idős államtitkár, Skultéty letegezte folyamatosan a zenészeket, ám ők nyilvánvalóan magázták a vendégeket. A zenészek nem fogadtak el pénzt a műsorért cserébe, mivel a zenekart jelentős részben lefedő Lakatos család tagjai rendszeresen horgászhattak a nemzeti parkban, ilyenkor pedig elmondásuk szerint előszeretettel mentek keszegre és pontyra.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 2001. február végén indította meg a büntetőeljárást a festmény megrongálása ügyében. Az eljárás annak köszönhetően indult meg, hogy Szvitek Erzsébet február 22-én írta meg saját cikkét az egész ügyről. A szöveget Így mulat egy magyar polgári úr! Festményt lőttek az államtitkár születésnapján címmel vezette be az újságíró. Szvitek Erzsébet, a Kisalföldtől elindult újságíró oknyomozásának apropóját az adta, hogy a festő Somogyi a győri Xantus János Múzeumban rendezett kiállítása miatt kölcsön akarta kérni a képet, amiről azonban – számára érthetetlen módon – mindenki csak hallgatott. Szvitek a rendszerváltást követően Zalatáj néven önálló lapot alapított, ahol a politika és a vadászat tematikája is szerepet kapott.

Az egyik koronatanú Balatoni Éva, a fenékpusztai kutatóház akkori gondnoka volt. A hölgy semmilyen releváns információt sem adott a hatóságoknak, mivel Kovács Béla, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója megtiltotta ezt számára. Futó Elemér természetvédelmi vezető számára sem lett volna célszerű bármilyen adatot szolgáltatni, de annyit tőle tudhatunk, hogy a vadászatban és italozásban verhetetlennek számító kisgazdák közül valakinek feltűnt a festmény, amelyen szerintük rendkívül hiteltelen formában mutatta meg a festő, hogy miként is tartaná egy gyakorlott vadász a fegyvert. Herman Ottóról mindenki tudta, hogy vadászott, a jelenlévők ezért nehezményezték az alkotás hitelességét. Végül az eljárás anyagai szerint Paróczai Csaba akasztotta le a benti falról a képet, amit viszont mások, többek között az államtitkár kérésére vitt ki a szalonnasütőhöz. A széktámlára támasztott festményt a szalonnasütéshez használt tűz fényénél vették célba, így égetett szeszek hatására megoldották a hitelességi problémákat. Az eljárás során Paróczai a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak kifizetett kétszázezer forintot, amely Somogyi Győző alkotásának eszmei értéke volt. Somogyi képének 120×200 cm volt a mérete.

Somogyi Győző alkotás közben
Forrás: Hegedűs Judit / Fortepan

Balatoni Éva úgy nyilatkozott a bíróságon, hogy egyedül Paróczai Csabát látta térdelő helyzetben, a szalonnasütő pedig 15 méterre állt a háztól. Az esti szórakozáson részt vett többek között egy hosszú hajú férfi is, akiről később derült ki, hogy Balázs Fecónak hívják. Balatoni úgy vallott, hogy este 10 órakor elment aludni, viszont a Zalakomár zenekar egészen fél 12-ig húzta a zenét. A bíróságon tett vallomását követően két héttel Balatoni Évát elbocsátotta a nemzeti park igazgatója. A muzsikusok úgy nyilatkoztak, hogy egészen éjjel fél kettőig a helyszínen maradtak, ám addigra már mindenki nyugovóra tért. 2000. október 16-án éjjel, miután a képet teljes mértékben szétlőtték, az ünneplők levitték a maradványokat a pincébe. Paróczai vallomása szerint:

A keret négy hónapig volt a pincében. Honnan  tudhatnám, hogy ezalatt hogy kerültek rá a lövésnyomok?

2001. szeptember 2-án a bíróság előtt a személyi titkár végül megtagadta a vallomástételt. Dr. Benedek Katalin bírónő előtt a férfi tagadta a bűnösségét. Saját korábbi nyomozati szakban tett vallomása szerint akkor este éjféltájt a szobája felé igyekezett, amikor a sötétben megbotlott, ennek hatására a kezében lévő borosflaska a képnek csapódott. Saját elmondása szerint másnap abból a célból magához vette a képet, hogy a fővárosban restauráltathassa, ám erről később letett, mikor kiderült számára, milyen „drága mulatság” is lenne mindez! A bírósági tárgyalás végén Paróczait jogerősen százezer forintra büntették, valamint ki kellett fizetnie a bűnügyi költségeket is. Megjegyzendő, hogy soha nem ismerte el a lövöldözést, csak annyit, hogy ő rongálta meg a festményt. Váncsa István az Élet és Irodalom hasábjain az ügyet „markáns műélvezői gesztusnak” titulálta.

A kép megrongálásával kapcsolatos eljárás miatt Paróczai Csaba politikai karrierje teljesen ellehetetlenült. A meglepő fordulatokban addig is bővelkedő történetet a személyi titkár azzal tetézte, hogy a bűnügy kellős közepén, 2001. május 7-én 27 millió 400 ezer forintot nyert akkor a TV2-n futó Most vagy soha! című kvíz-vetélkedőn.

A játék történetében is egyedülálló sikert úgy érte el Paróczai, hogy még az utolsó két kérdés közötti brutális időtáv, a megközelítőleg 31 évezred sem okozott gondot neki, amikor utolsó előtti kérdésre válaszul megnevezte a 27. amerikai elnököt, majd a végső megoldást azzal érdemelte ki, hogy az akkád birodalmat legyőző guti törzsről is tudott.

A vetélkedőt vezető Jakupcsek Gabriella úgy emlékezett, hogy Paróczai Csaba a játék első felében olyan zártságot mutatott, hogy alig lehetett beszélgetést kezdeményezni vele. A 12 kérdés közül az első öt kérdés során folyamatosan duplázott, majd ezt követően Jakupcsek próbált vele beszélgetést kezdeményezni. A hatodik kérdés során lehetett megmutatni, hogy nagycsaládos, aki éppen építkezik. Körbe kellett udvarolni, hogy bármilyen módon lehessen vele beszélgetni. A műsor felvétele során Jakupcseknek többek között az is a feladata volt, hogy megismertesse a tévénézőkkel a játékost, amiben egy fülhallgatón érkező instrukciók segítettek.

A Paróczai Csabával először nyögvenyelősen induló beszélgetés során végül ki tudta hüvelyezni, hogy a bűnügy főszereplőjének legfőbb vágya az volt, hogy szívesen utazhatna. A nyereményét azonban a családi háza építésére volt kénytelen fordítani. Politikai rehabilitációjára viszont bő egy évtizeddel később került csak sor: 2013. április 15-én Navracsics Tibor kinevezte a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatójának.

A fenékpusztai lövöldözés, mint sajátságos művészetpártolás végül azzal zárult, hogy húsz évvel ezelőtt, 2002. február 11-én Paróczai átadta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vezetőjének, Kovács Bélának a Somogyi által újra megfestett alkotást, ami tökéletes klónja volt a megrongálódott képnek ugyanazzal a címmel. A tévés vetélkedőnek köszönhetően tudta Paróczai megfizetni a művész újbóli munkáját. Jakupcsek csak később, az adást követően Holló Györgyitől, a kvízműsor rutinos szerkesztőjétől tudta meg a nyertes fickó előéletét, ám azt a mai napig kizártnak tartja, hogy a TV2 ezzel a furfangos módszerrel akarta volna kisegíteni az egykori Független Kisgazdapártot az egyre mélyülő politikai és morális válságából.




Forrás: 24.hu
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

Kapcsolódó

Megkezdődött a Magyar Tavak Fesztiválja

Gálakoncerttel kezdődött meg a Magyar Tavak Fesztiválja péntek este Kápolnásnyéken a Csajághy Laura Szabadt
Elolvasom

Környezettudatosságban Veszprém európai viszonylatban is az élvonalban van

Sikerült megvalósítani azt az uniós célkitűzést Veszprémben, amely a város minden lakosára 25 négyzetméter
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Árokfõi templomrom, Balatoncsicsó

Balatoncsicsó külterületén, a Nivegy-völgyben, dús erdei növényzet ölelésében állnak az egykori középkori Á
Elolvasom