Látványos pusztulás figyelhető meg a balatoni nádasokban

Látványos pusztulás figyelhető meg a balatoni nádasokban

A tihanyi Külső-tóban szintén szembeötlő állagromlás ment végbe az utolsó 3 éves periódusban.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a Facebook-oldalán írta meg, hogy az utóbbi 2-3 év során több helyen tapasztalható romlás a Balaton, a Kis-Balaton és a Velencei-tó nádasaiban. Évtizedes távlatokban a 2023-as nádpusztulási esetek számossága szokatlan és meglepő még számukra is – olvasható a Telexen.

Bár az esetek nem nagy területeket érintenek, vizsgálják az okokat, és esetenként hidrológiai, meteorológiai, parazitológiai vagy fertőzési tényezőket sejtenek a háttérben. Ugyanakkor mint írják, “ezen nádpusztulások többsége mesterséges létesítmények közelében történt, ami az emberi beavatkozás lehetőségét veti fel”.

A tihanyi Külső-tó nádasának állapota jelentős mértékben romlott. Mint írják, a vulkanikus eredetű medencében kialakult Külső-tó vizét egykor lecsapolták, de természetvédelmi törekvéseknek köszönhetően mára ismét egy jó minőségű vizes élőhely. A területen számos védett és fokozottan védett faj találja meg életfeltételeit, ami a nagymértékű emberi jelenléttel rendelkező balatoni tájon kiemelkedő jelentőségű.

A Külső-tónál folytatott énekesmadár monitoring adatai alapján az elmúlt években drasztikus csökkenés volt tapasztalható több védett faj állományában.

A BLKI szerint a műholdas adatokból kinyerhető normalizált vegetációs index (NDVI) segít megtudni, hogy a növények mennyire egészségesek és jól nőnek-e, vagy is úgy kell gondolni erre az indexre, mint egyfajta egészségmérőre a növények, így a nád számára. Ez a módszer az űrből készült képekből származó adatok alapján működik. Ha a nádasban sok a zöld növény és jó a növekedése, akkor az NDVI értéke magas lesz (0,5-0,6). Ha viszont problémák vannak a nádassal, az NDVI alacsonyabb lesz, ami jelezheti az állapot romlását és a bajt. Az NDVI adatok alapján, a tihanyi Külső-tóban jelentős állagromlás ment végbe az elmúlt 3 évben, és a nádasok állapota 2020 óta folyamatosan romlik. A tihanyi Külső-tóban a nádasok, valamilyen meteorológiai esemény (vihar, microburst, stb.) következtében elfeküdtek. Ennek a jelenségnek az a következménye, hogy a kiszáradt, avas nád jelentős mértékben leárnyékolja a víz felszínét, így nincs lehetősége a nád újulatának megjelenésére.

Ugyanakkor a nádpusztulás okai nem egységesek. Valószínű, hogy különböző tényezők játszanak szerepet a balatoni nádasok állapotának helyi romlásában, beleértve a 2023-as magasabb vízállást, lokális fertőzéseket, meteorológiai eseményeket, de első sorban a gyakran meggondolatlan, esetleg szándékos emberi tevékenység fejt ki negatív hatást a nádasokra. Ezt az összetettséget mutatja, hogy a növényzet reakciója is változó mértékű, és néhol már annyira súlyos, hogy a laikus szem is könnyen észleli.


Forrás: Telex
Fotó: BalatonScience / Facebook

Kapcsolódó

Megsemmisítette a balatonaligai kikötő üzemeltetési engedélyét a Pécsi Törvényszék

Az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot egy új eljárás lefolytatására kötelezték. - - Megsemmis
Elolvasom

Edda és Krúbi is a Plázsra csábít ezen a hétvégén

Június 14-én és 15-én sem fog unatkozni, aki a siófoki Plázst választja hétvégére. Pénteken az Edda korszak
Elolvasom

Bakancslistás helyek a Balaton körül – Szent Donát kápolna, Lesencefalu

Lesencefalu a Balatontól mindössze hat kilométerre fekszik, a Keszthelyi-hegység egy zárt völgyében. A 300
Elolvasom