Lélegzetelállító légköri jelenségről készült fotó a Balaton-felvidéken

Lélegzetelállító légköri jelenségről készült fotó a Balaton-felvidéken

A Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont vezetőjének egy igazán különleges meteorológiai jelenséget sikerült lencsevégre kapnia.

Somogyi László a Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont vezetője, aki az érdeklődőknek izgalmas túrákon mutatja be a Badacsony értékeit és szépségeit, szeptember 20-án, szerda reggel egy különleges légköri jelenségnek volt a szemtanúja. A fényképezőgépének és a drónjának hála meg is örökítette ezeket a nem mindennapi pillanatokat – tudatta a 24.hu.

A Sokszínű vidék megkeresésére így mesélt az élményéről:

“Kedden kiadós eső volt a Balaton-felvidéken ezért szerda reggel sekély köd alakult ki a Balaton felett és a tanúhegyek között. Ez a fajta köd a felszín közelében helyezkedik el és a hegyek kilátszanak a párából. A köd felett szikrázó volt a napsütés és tiszta volt a levegő is. Aznap reggel munkába menet megálltam a Szent György hegy déli oldalán a Kisapáti-Hegymagas összekötő út mellett a szőlőtáblák között. A fényképezőgépem és a drónom mindig nálam van ezért gondoltam repülök egyet, és az eredményt látva nagyon is jól tettem. A drónt 120 méter magasságra engedtem fel, ahol ezeket a fotókat és a videót el tudtam készíteni. Aznap reggel még Badacsonytomaj mellett is repültem, de addigra felszállt a köd”.

László elmondása szerint, a Balatonnál most kezdődik a szezonja a sekély őszi ködöknek. A ködívet is ilyenkor lehet megfigyelni, de ahhoz az az ideális, amikor ritkul a köd és átsüt rajt az alacsony reggeli nap. A fő időszak október és november hónapban van.

Az elmúlt hónapokban több felvételen is sikerült megörökítenie a ködlepelbe bújt balatoni tájat, ami az alábbi galériában tekinthető meg.


De mi a ködív?

A ködív egy különleges légköroptikai jelenség, amellyel az őszi és a tavaszi időszakban találkozhatunk a leggyakrabban. Tulajdonképpen sok mindenben hasonlít a szivárványhoz, a fő különbség azonban a víztartalmukban van. A szivárványban ugyanis esőcseppek bújnak meg, a ködívet pedig ennél jóval kisebb méretű vízszemcsék alkotják.

A vízszemcsék sűrűsége miatt a színek nem képesek az ívben külön válni, így a szivárvány helyett egy egyenletesen fehér szín jön létre. A jelenség a Napnak háttal állva, a reggeli órákban látható. Ritkán, de éjszaka is felbukkanhat, akkor a Hold fényei idézik elő.

A két jelenség legfontosabb közös jellemzője, hogy a vízcseppek rendkívül aprók: méretük 10-100 µm. Apró méretük miatt képesek a levegőben lebegni és homogén közeget kialakítani. A ködre jellemző, hogy adott tartományon belül a páracseppek mérete változhat. Általában a frissen kialakult köd apróbb, s egyenletesebb eloszlású cseppeket tartalmaz, tartós ködben az apró cseppek nagyobbakká állnak össze. Egyszóval a köd is frissen az igazi, olvasható a Légköroptikai jelenségek honlapján.


Fotók: Somogyi László


Kapcsolódó

Új, eddig nem ismert őspoloska-fajt azonosítottak Pulán

Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus, Pula település közelében egy 4 millió
Elolvasom

Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna vértanút Veszprémben

Szüzet emelt szombaton oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor élet
Elolvasom

Több Veszprém vármegyei településen szalmonellás volt az ivóvíz

Újabb településeken vált szükségessé az ivóvíz forralása a fogyasztáshoz - írta a Veszprém Vármegyei Kormán
Elolvasom