Már a part sem elég: bevezették a Balatont az MNB konferenciaközpontjába

Engedélyt kapott egy úgynevezett “jóléti vízfelület” kialakítására az egykori balatonakarattyai MÁV-üdülő területén a Magyar Nemzeti Bank cége, ahol egy jegybanki konferenciaközpontot létesítettek – olvasható a 24.hu felületén.

A balatonakarattyai Koppány soron nyoma sincs az építőipart sújtó munkaerőhiánynak, egymást érik a munkagépek, tucatjával dolgoznak a munkások a Magyar Nemzeti Bank cége, az MNB-Ingatlan Kft. lassan befejeződő tóparti építkezésén. A területre egyelőre bárki beléphet, de hamar társaságot kaptak a hírportál munkatársai. Egy építésvezető érdeklődött arról, mi járatban vannak.

“Azért jöttünk, hogy saját szemünkkel is meggyőződjünk arról, ahogy az MNB Oktatási és Konferenciaközpont területére finoman bevezették a Balaton vizét” – hangzott a válasz.

A terület egy részén korábban csónakkikötő működött, így egy szűkebb meder már volt itt, de az nem nyúlt be a partra ilyen mélységben, nem volt körbebetonozva és kiszélesítve.

Hogy a beruházó módosítja az egykori csónakkikőtő területét, az már a hatalmas, szállóval, étteremmel és teniszpályával is felszerelt oktató- és konferenciaközpont építéséről készített korábbi fotókon is látszott. Ekkorra a medret meghosszabbították, de a Balaton vizét még nem engedték bele.

Amint borítóképünkön látható, 2022 nyarára viszont már feltöltötték a Balaton vizével a kivájt medret.

Az egykori MÁV-üdülő területét az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában álló Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. birtokolja 2017 óta. Az MNB-Ingatlan pedig a jegybank cége. (A terület 2015-ig volt az államvasúté, utána két évig az egyik MNB-s alapítvány tulajdonolta.)

Mivel a módosításhoz a terület gazdájának engedélyt kellett kérnie, a 24.hu először a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak írt, ahonnan azt a választ kapták, hogy az ügyben nincs hatáskörük.

A vízüggyel is felvették a kapcsolatot, és megtudták, hogy engedélyt ugyan ők sem adtak ki, de 2018 októberében „a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság objektumazonosító jelet állított ki nyílt csatorna kibővítése és kotrása, a csatorna mentén függőleges partfal és lépcső kiépítése tárgyában”. Végül kiderült, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adott engedélyt a bővítésre és egy „jóléti vízfelület” kialakítására. Mint írták, az ingatlanon lévő, korábban csónakkikötőként is használt csatorna bővítésére, kotrására, partfal kialakítására, „továbbá a csatorna végén egy jóléti vízfelület és a kapcsolódó lépcsős part kialakítására a vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – kérelemre, a jogszabályi követelményeknek megfelelő dokumentációs melléklet alapján – vízjogi létesítési engedélyt adott”.

A katasztrófavédelem a portál kérdésére azt is elárulta, pontosan mit jelent a jóléti vízfelület:

“A halászati, öntözési, vízvisszatartó rendeltetésű víztestek vízgazdálkodási célúak, míg jóléti minősítéssel az ettől eltérő, például látvány-, csónakázótó és hasonló célú hasznosítást jelölik”.

A beruházással kapcsolatban megkeresték Matolcsy Gyöngyit, Balatonakarattya Fidesz-KDNP-s polgármesterét is, de a jegybankelnök Matolcsy György volt felesége nem válaszolt kérdéseikre. Ahogyan az MNB Ingatlan Kft. sem.