Mostantól a Magyar Értéktár része a füredi Anna-bál

A Magyar Értéktár a füredi Anna-bál mellett a csíksomlyói búcsúval és a klasszikus magyar szablyavívás hagyományával is bővült.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült – tudósított az MTI.

A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely.

A bizottság a hungarikumok közé emelte – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, de bekerült a gyűjteménybe a tiszavirágzás, egy egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása is.

A bizottság a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság-törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a Kocs községben gyártott kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.

Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte: a 12. században épült templom romos állapotában is fenséges látványt nyújt, és a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált.

A Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 75 értéket foglal magába, a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma pedig 175-re emelkedett.

Forrás és fotó: balatontelevizio.hu