Az Alkotóház története és az itt született műalkotások sora kimeríthetetlen ismeretanyagot foglal magába, melyek legizgalmasabb epizódjait ragadta meg a MANK Sipos Tünde művészettörténész, kurátor segítségével, hogy az irodalmi és képzőművészeti alkotások tükrében megismerhessük annak inspiratív közegét. Bepillantást nyerhetünk az arborétum egyedülálló környezetébe is, megismerhetjük a lakószobák kulisszatitkait, és az elkapott pillanatok tükrében megbizonyosodhatunk az itt kibontakozó társasági élet kiváltságosan jó hangulatáról is. Mert az Alkotóház működése amellett, hogy megteremtette a lehetőséget az elmélyült alkotói munka számára, baráti beszélgetésekhez, jókedvű közös játékhoz, egyszóval a közösségi élet kibontakozásához is teret adott. A műalkotások mellett ugyanis a legnagyobb értéket a közösség, az összetartozás és a közös művészeti munka jelenti.
A kiállításon archív fotókból és azokhoz tartozó leírásokból rajzolódik ki a színes, izgalmas világ, amelyet az írók otthonaként tarthat magáénak a Szigligeti Alkotóház, láthatjuk, hogy Füst Milán egyik könyvén dolgozik, elolvashatjuk, mit mondott a házról Esterházy Péter, és hogyan mesélt Szigligetről Makk Károly. Megelevenedik Karinthy Ferenc vagy éppen Fekete István alakja, megtudhatjuk, milyen volt a fürdőélet a községben és milyen játékokkal múlatták az időt a művészek.
„Szigliget hívei között is a leghívebbek közé tartozom. Létének első percétől fogva látogatom az íróházat, felkutattam a kert minden centijét, végiglaktam a kastély minden szobáját, ácsorogtam az Öregtorony shakespeare-i romjai között, húzattam fogat tapolcai fogorvossal, szaladgáltam pelék után a padláson, hallgattam Lukács bácsit, a mesemondó csőszt… Nyújt Szigliget csöndet és társasjátékot, telet és nyarat, nyújtja mindenekfölött azt a (civilizált) természetet, amelyből sokunknak nem jutna már egy falat sem Szigliget nélkül, mert Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen” – írta az alkotóházról a 100 éve született Nemes Nagy Ágnes.
Az Esterházy-kastély elődjének számító barokk nemesi kúriát feltehetően 1785-1787 körül építették. A második világháború után államosított épület az ötvenes évek óta az írók alkotóházaként működik. A kultikus helyszín lehetőséget nyújtott az elmélyült alkotómunkára, de kiváló helyszíne volt a társasági és kulturális életnek, valamint az önfeledt nyaralásnak is. A legnevesebb írók között Fekete Istvánt, Juhász Ferencet, Karinthy Ferencet, Kassák Lajost, Kertész Imrét, Nagy Lászlót, Nemes Nagy Ágnest, Örkény Istvánt, Weöres Sándort és Nemes Nagy Ágnest is visszatérő vendégként üdvözölhették a szigligetiek, de megfordult itt Szabó Magda, Pilinszky János, valamint Zelk Zoltán is.
Kelecsényi László György Balázs Béla-díjas magyar író, filmtörténész, Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus és a Szigliget Község Önkormányzata szakmai segítségével készült kiállításon megismerhetjük az egykori Esterházy-kúria 20. századi történetét, azt a történelmi múltú intézményt, amely ma is egész évben várja az alkotóművészeket és a látogatókat.
A kiállítás a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával és velük együttműködve kerül megrendezésre. A program a VEB 2023 kiemelt régiós-művészeti projektjének, a KULTHÁLÓnak a támogatásával valósul meg. A Szigligeti Alkotóház a 2022-es évben a hálózat szigligeti bázisaként működik.
A tárlat 2022. október 9-ig tekinthető meg a Básti Lajos Közösségi Ház nyitvatartási idejében.