Nehéz ősz előtt állhat a Balaton?

A Balaton már régóta nem egyenlő a nyárral, a régió turizmusa legalább három évszakos. A tavasz erősre sikerült, és bár sokan az Adriát választották, a nyárra eddig nem lehet panasz. Kérdés viszont, hogy a növekvő energiaárak mennyire nyomják rá a bélyegüket az őszi szezonra és a turizmusra.

A Balaton szempontjából is van hatása annak, hogy ez az első olyan nyár a Covid után, amikor szabadon lehet külföldre utazni – erről a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke beszélt a VG-nek. Hoffmann Henrik szerint lehetséges, hogy a balatoni régió vendégforgalmában meglátszódik majd, hogy sokan keresik fel a horvát tengerpartot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy érdemi csökkenésre nem számít.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint 2021-ben a vidéki Magyarországon 23,2 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami 21 százalékos növekedés éves alapon. Ehhez mintegy 275 milliárdos bevétel társult, ez 32 százalékos emelkedés.

A vendégéjszakák közel egyötödét a Balaton térségében regisztrálták.

Földre viheti az ősz a balatoni szezont

A szövetség elnöke arra is rámutatott, hogy a Balatonon nem csak a nyár jelenti a szezont, a tavaszi, illetve az őszi is egyre markánsabb. Ezért az ottani idegenforgalom alakulását érdemes egyben értékelni. Megjegyezte, hogy a tavasz nem sikerült rosszul, viszont számottevő kockázatot lát az őszi kapcsán, ami a bor- és gasztronómiai fesztiválok miatt rendkívül fontos.

A nyár még kegyelmi időszak, a fő kérdés, hogy az energiaár-robbanás, valamint az inflációs környezet mennyiben rontja az utazási kedvet, megfogyatkoznak-e a vendégek.

„Szerintem ezek rányomják a bélyegüket a forgalomra, és ha ez bekövetkezik, akkor a 2022-es balatoni év számai elmaradhatnak 2021-től.”

A szálláshelyek üzemeltetőinek oldaláról a rezsidrágulás brutális pluszköltséget jelenthet. Például egy egy évre kötött, 2022 végén lejáró villamosenergia-szerződés jellemzően 20 forint körüli kilowattóránkénti árat rögzít. Most ugyanezt 120-130-ért számítják fel a szolgáltatók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy  az éves áramszámla 30-40 millió forintos szintről 200 milliósra nőtt.

Ugyanilyen arányváltozások jelentkeznek az éttermeknél is. Hoffmann Henrik egyértelművé tette, hogy mindez megjelenik, sőt, nagy részben meg is jelent a fogyasztói árakban.

„A már most is tapasztalható drágulás ennek szól.” A rezsiemelkedés ráadásul kétirányú probléma, hiszen a háztartások és így a fogyasztók direkt módon is elszenvedik.

A szervezet elnöke azt prognosztizálja, hogy bár az utazási kedv megmarad – ellentétben a Covid okozta válsággal –, azt elsődlegesen a pénztárcáikhoz fogják igazítani a vendégek. Mindez azzal járhat, hogy az egyébként is divatos magánszálláshelyek, vendégházak és kempingek keresettsége megugrik.

Ennek támaszt ad, hogy a közelmúltban körülbelül 30 ezer szálláshely újult meg a Kisfaludy programban.

Egy másik lehetséges hatás, hogy a vendéglátóhelyek által nyújtott szolgáltatások minőségének fontossága értékelődik fel, vagyis az ár mellett a kiszolgálás egyfajta kiválasztódási tényezőként jelenik meg a piacon.

Hoffmann Henrik ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy lesznek olyan, főképp korszerűtlen szálláshelyek, amelyeknél billegni fog a megmaradás és „nem jön ki a matek”. Csődhullámtól viszont nem tart. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy tömeges bezárások a Covid alatt sem voltak, pedig előzetesen sokan jósoltak ilyet. Sem az energiaár-robbanás, sem az inflációs helyzet nem magyar sajátosság, Európa-szerte tapasztalható.

A környező országok idegenforgalmán is sebeket ejt majd, és valószínűleg a miénken is.

– fogalmazott, hozzátéve: most mindenkinek az a feladata, hogy a saját működési hatékonyságát növelje. Sokan lesznek, akik ezt az utat választják a roló lehúzása helyett.

A szövetség vezetője arról is beszélt, hogy az a forgatókönyv is bekövetkezhet, hogy a jelenleg külföldi vendéglátásban dolgozó magyar munkaerő egy része visszatér a hazai piacra, miután a drágulás ottani üteme jóval felette van a magyarénak.

Egy jobb tiroli szállodai szoba ára nemritkán 500–700 euró éjszakánként, ami a gazdagabb bajor vendégkört is eltántoríthatja. A gyenge euró–forint árfolyam is azt generálhatja, hogy a külföldi vendégeknél növekedhet az érdeklődés Magyarország iránt