Nem lesz másik fesztivál a Balaton Sound helyett Zamárdiban

Kiderült, hogy nem az önkormányzat döntéséből szakadt meg az együttműködés a település és a fesztivál között.

Zamárdi polgármestere, Csákovics Gyula az Indexnek nyilatkozva elárulta, hogy a Balaton Sound megszűnésével jelentős bevételkiesés éri a várost, amit adóemeléssel pótolnak. A városvezetés 20 év után először döntött az építményadó növelése mellett, hogy fenntarthassák Zamárdi fejlődési ütemét és szolgáltatási színvonalát. A polgármester szerint fontos lenne, hogy a népszerű elektronikus zenei fesztivál szervezői nyíltan kommunikálják azt is, hogy sem Zamárdiban, sem pedig máshol nem lesz megtartva a fesztivál, ami a szerződés lejárta ellenére sem a képviselő-testület döntése volt – írja a portál.

Még szinte véget sem ért a 2024-es Balaton Sound, amikor szárnyra kaptak a hírek, miszerint ez volt az utolsó alkalom, hogy az elektronikus zenei fesztivált Zamárdiban rendezik, de egyes hírek szerint már akkor biztossá vált, hogy a rendezvényt semmilyen formában nem tervezik folytatni a jövőben.

A Strand Fesztivál viszont maradhat. Az elmúlt napokban aztán ismét a Balaton-parti város került a hírek célkeresztjébe, ugyanis kiderült, hogy a fesztivál megrendezésének hiányába a költségvetés több mint 150 millió forintos kiesést szenved majd el, így a nemrég felállt új képviselő-testület Csákovics Gyula polgármester vezetésével adóemeléssel igyekszik pótolni a kieső összeget. 

A lap megkeresésére a városvezető szerdán elárulta, hogy Zamárdi valóban komoly kihívások előtt áll, hiszen a Balaton Sound megszűnésével komoly bevételkiesés éri a város költségvetését. Annak ellenére azonban, hogy az elmúlt években többször is téma volt, hogy a településen élők és nyaralók szeretnének megszabadulni a zajjal és bulizók ezreivel járó fesztiváltól, mégsem a városvezetés döntése volt, hogy megszakad az együttműködés a szervezők és Zamárdi között.

“Az elsődleges tisztázandó dolog az, hogy nem mi bontottuk fel az együttműködést. Ez a fesztivál szervezőinek döntése volt, amit szerintem ideje lenne hivatalosan is bejelenteniük” – kezdte Csákovics, hozzátéve, hogy a Balaton Sound előtt, a nyár elején egy képviselő-testületi ülésen a szervezők képviselője közölte: a fesztivált nem rendezik meg 2025-ben, sőt úgy tűnik, véglegesen megszűnik. „Ez azonban nem Zamárdi döntése volt. Az együttműködés valóban 2024-ig szólt, de a szervezők részéről nem érkezett megkeresés tárgyalási szándékkal.”

Építményadóból pótolják a kiesést, de van, akinek ez sem tetszik

A fesztivál 2007-től kezdve a város egyik legnagyobb eseménye lett, így anyagi forrásaival hosszú éveken át lehetővé tette a helyi fejlesztéseket, valamint a város működésének stabilitását. A kiesést emiatt a városvezetés most kénytelen pótolni. 

„Az elmúlt 20 évben nem emeltünk Zamárdiban adót, főként a Balaton Sound jelentős bevételei miatt” – magyarázta Csákovics Gyula, aki szerint mivel ez a forrás megszűnt, elkerülhetetlenné vált az építményadó emelése.

“A tegnapi képviselő-testületi ülésen megszületett a döntés: 400 forinttal emeljük az építményadót négyzetméterenként, így az 1100 forintra nő, ami évente körülbelül 160 millió forint többletbevételt jelent majd a városnak. Ezzel a lépéssel maradéktalanul pótoljuk a Sound miatt kieső összeget. Így tudjuk tartani azt a fejlesztési ütemet és azt a városműködtetési színvonalat is, amit az elmúlt években tudtunk tartani. Ezt az adóemelést azonban ehhez most meg kell lépnünk, még ha ennek nyilvánvalóan sosem örülnek az emberek” – emelte ki a városvezető a portálnak. 

Az adóemelés azonban nem aratott osztatlan sikert a városban, különösen a nyaralótulajdonosok körében, nagy meglepetésre ráadásul pont azoknál, akik korábban a leghangosabban ellenezték a Balaton Sound megrendezését.

“Érdekes helyzet alakult ki. Sokan közülük évek óta azt mondták, hogy inkább fizetnének többet, csak ne legyen Sound. Most, hogy végre megszűnik a fesztivál, viszont az adóemelést nehezen fogadják el. De ismétlem, ez egy olyan szükséges döntés volt, amit meg kellett hoznunk” – magyarázta a lapnak Csákovics Gyula. 

Továbbra is sok a nem bejelentett ingatlan, mégsem terveznek új fesztivált Zamárdiba

Persze az adóemelés magában sosem jelent megoldást, így a városvezető és a képviselő-testület számára emellett új feladatok is adódnak.

„Sajnos sok ingatlant nem jelentenek be a településen, pedig ezek után is adót kellene fizetni” – mondta Csákovics Gyula, megjegyezve, hogy a város kiemelt figyelmet fog fordítani ezek feltárására, és a beépítetlennek nyilvánított ingatlanok felülvizsgálatára.

“A legutóbbi rendezési terv felülvizsgálata alapján például vagy 160 beépítetlen telek van nyilvántartva, de a valóságban gyakorlatilag mindegyikre építettek már. Ezeket az eseteket mostantól szigorúbban vizsgáljuk, hiszen a térképek a legtöbb ingatlant nem is mutatják” – emelte ki Zamárdi polgármestere. 

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a Balaton Sound emellett nemcsak bevételi forrást jelentett Zamárdi számára, hanem komoly marketingértéke is volt, hiszen a fesztivál nemzetközileg is ismertté tette a város nevét.

„A Sound hatalmasat lendített Zamárdi imázsán. Tudják az emberek, hogy hol van Zamárdi – nemcsak itthon, hanem külföldön is. A Covid után azonban a fesztiválok megváltoztak, a Sound kifáradt. Ezt az időszakot nem tudtuk visszahozni, és most nekünk is alkalmazkodnunk kell a megváltozott helyzethez” – foglalta össze Csákovics Gyula, aki ugyanakkor megerősítette, hogy a városvezetés nem tervez új nyári fesztivált a Sound helyett.

“Sem én, sem az új képviselő-testület nem szándékozik másik fesztivált hozni a Sound helyére “ – tisztázta a helyzetet.

Zamárdi jövőbeni kulturális rendezvényei között azonban továbbra is szerepel majd a MOL Nagyon Balaton rendezvénysorozat részét képező Strand Fesztivál, amely a napokban öt évre kötött megállapodást a várossal. „A Strand Fesztivál megmarad, és természetesen a helyi szervezésű események is, mint például a Rosé Fesztivál, továbbra is helyet kapnak” – nyilatkozta a polgármester, hozzátéve, hogy a Balaton Sound megszűnésével a városban emellett nagyobb hangsúly helyeződik majd a helyi turizmus és a városi szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságára is.