Úgy tűnik, megmenekül a tálodi Pálos kolostorrom

Az egykori kolostornak mára már csak a nyugati fala áll.

A felmérés szerint a pálos rendhez kötődő középkori épített emlékek közül a leginkább veszélyeztetett a tálodi kolostor templomának romja, most azonban elkezdődtek a munkálatok, hogy megmentsék a kidőlés határárán álló nyugati falát – adta közre a muemlekem.hu.

„A ROM-Vándor programon belül nyílhat lehetőség arra, hogy stabilizáljuk a templomrom erősen kidőlő nyugati falát, a most folytatott feltárás lényegében ennek a munkának az előkészítő fázisa is volt” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Pető Zsuzsa ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának régész-szakmuzeológusa. „A közös munkába a Market Zrt.-n kívül bekapcsolódott az agrártárca, Pula település önkormányzata és nagyon sokat köszönhetünk a több hetes terepi munka során a helyszínen serénykedő önkénteseknek is.”

A régészeti kutatás során elsőként az északi és déli falra, az egykori hosszház nyugati sarkára koncentráltak, hiszen az itteni falszakaszokat kell majd megmagasítani, hogy hozzájuk lehessen kötni a kifelé dőlő nyugati homlokzatot. Természetesen nyitottak más helyeken is szondákat a templom területén, már csak azért is, mert a tálodi kolostor, illetve a temploma területén korábban még nem folyt régészeti kutatás.

A tálodi pálos kolostort a 13. század végén alapította a Gyulaffy-család. A pálosok a 15. századig maradtak a tulajdonosai, ekkor a környékbeli nemesek kérésére átadták a ferences rendnek.

„A kiköltözésük időpontját nem ismerjük, így azt sem tudjuk, hogy elnéptelenedett-e a kolostor, vagy az 1480-as években a szerzetesei átköltöztek a frissen alapított, közeli nagyvázsonyi kolostorba. A történések azonban a pálos renden belül valamiféle válságról tanúskodnak” – tette hozzá Pető Zsuzsa. „Húztunk szondát az egykori szentély területén is, s egy erősen elnyújtott poligonális épületrészt azonosítottunk. Ez már feltehetően a ferencesekhez köthető, akik ezek szerint a 15. század végén, a 16. század elején kissé átalakíthatták a templomot. Megdöbbentő volt egyébként, hogy milyen magas és ép falmaradványokat rejt a talaj. Annak a toposznak viszont nem találtuk igazolható nyomát, hogy a templomot 1552-ben felrobbantották volna.”

A nyugati fal stabilizálására jövő tavasszal kerülhet sor. A szakemberek abban bíznak, hogy folytatódhatnak a feltárások is, hiszen az egykori kolostorépületről szinte semmit sem tudunk, ahogyan a maradványok környezete is felderítetlen. A tálodi egyébként a Pető Zsuzsa által vezetett felmérés szerint a legrosszabb állapotban lévő pálos kolostorrom az országban. „Dobogósak” még a gönci és a kurityáni rom – előbbinél idén már sor került a régészeti feltárásra, hogy megkezdődhessen a műemléki helyreállítás.