Váratlanul menesztették a Balaton-felvidéki Nemzeti Park éléről az igazgatót

Az igazgató és a park dolgozói számára egyaránt derült égből villámcsapásként érkezett a hír.

Váratlanul menesztették a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóját, Puskás Zoltánt – értesült a Telex egymástól független forrásokból. A nemzeti park működését ismerő forrásaik szerint a dolgozókat is meglepte, hogy azonnali hatállyal küldték el az igazgatót – olvasható a hírportálon.

„Igazgatóként jött fel a minisztériumba Budapestre, de már úgy ment vissza, hogy nem ő az. Ő is csak akkor tudta meg, hogy kirúgták, amikor elé tették a papírt” – mondta egyikük.

Néhány éve még kitüntették

A nemzeti park honlapján a szervezeti felépítés menüpontnál csak az általános igazgatóhelyettes neve és elérhetősége van feltüntetve, az igazgatóé nem. A változást semmi nem jelzi, az oldal szerint a nemzeti park vezetőinek neve, beosztása utoljára 2020-ban frissült – de valójában még a Wayback Machine legutóbbi, 2022-es mentésében is látszik az igazgató mára eltüntetett neve. A Telex úgy tudja, Puskás Zoltán távozása a nemzeti park munkatársait is váratlanul érte, egyik napról a másikról tűnt el a neve az oldalról.

Egy április elsejével keltezett igazgatói utasításon még Puskás Zoltán aláírása szerepel, de információink szerint május elején már nem ő volt az igazgató. Ami biztos, hogy az igazgató távozásáról a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és az Agrárminisztérium sem számolt be.

Keresték az ügyben a nemzeti parkot és a minisztériumot is, de a cikk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseikre.

Puskás Zoltán több mint tizenkét évig vezette a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot. Eredeti végzettségét tekintve halgazdálkodási szakmérnök, sokáig a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jogelődjénél dolgozott vezető beosztásban, onnan került a nemzeti parkhoz. Az 1997-ben létrehozott, 57 ezer hektáros Balaton-felvidéki Nemzeti Park hat korábbi tájvédelmi körzetet foglal magába, többek között a Káli-medence és a Tihanyi-félsziget is hozzájuk tartozik. 2020-ban 450-500 ezer regisztrált látogatója volt a nemzeti parknak.

Puskás néhány éve még állami kitüntetést is átvehetett: 2019-ben Magyar Arany Érdemkereszt díjat kapott a Balaton-felvidék természeti kincseinek megóvása, valamint a térség ökoturisztikai és tájvédelmi fejlesztése érdekében végzett eredményes munkája elismeréseként.

A nem látogatott látogatóközpont lehet az ok

A portál minisztériumi forrásai szerint Puskás Zoltán kirúgása azért is volt meglepő, mert nem lehetett azzal vádolni, hogy szembe menne a kormány politikájával. Ezt más forrásból is megerősítették nekünk, soha nem tanúsított ellenállást a kormányzati akarattal szemben. „Nem volt természetvédő alkat”, de idővel megszerette a munkáját – mondták róla.

A minisztériumban úgy tudják, hogy az igazgatónak a letenyei látogatóközpont miatt kellett távoznia.

Az ATV áprilisi riportja szerint 470 millió forint uniós támogatásból épült egy állattartást bemutató látogatóközpont a Zala vármegyei Letenyén, de a nemzeti parknak a 2021-es átadó óta nem sikerült bérbe adnia a komplexumot, az épületek azóta is üresen állnak. Az ATV hiába próbálta megszólaltatni a nemzeti parkot a látógatóközpont ügyében, nem válaszoltak a csatorna kérdéseire.

A látógatóközpont 2021. júniusi átadásáról a kormany.hu is beszámolt. Az eseményen Puskás Zoltán arról beszélt, hogy a területen istállórendszert, etetőteret és mobilkarámokat alakítanak ki a jövőben itt legelő szürkemarha-gulyának. A tervek szerint egy 3,5 kilométer hosszú tanösvény mutatta volna be a látogatóknak a hagyományos gazdálkodást és a térség természeti értékeit.

A nemzeti park munkatársaihoz is az jutott el, hogy a látogatóközpont volt az indok Puskás Zoltán kirúgásánál. Az ATV riportja április végén ment le, Puskást pár nappal később, valamikor május elején rúgták ki. A látogatóközpont ötlete a nemzeti parké volt, nem a kormány erőltette rájuk a megvalósítását. Nem lett volna rossz elgondolás, hogy őshonos állatfajtákat mutassanak be, de nem tettek mögé működési modellt – mondták a projektre rálátó források.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található a Csillag-hegyi forrás is, aminek ügyéről többször írtak a Telexen. A forrás az épülő M76-os gyorsforgalmi nyomvonalán fekszik, civilek lassan három éve küzdenek azért, hogy megmeneküljön a forrás és a körülötte lévő bükkös.

Annyit már sikerült elérniük, hogy a nemzeti park javasolta a Csillag-hegyi forrás védetté nyilvánítását. Az, hogy jelenlegi természetes formájában megmarad-e a forrás és az erdő, azon is múlik, hogy a Zala Vármegyei Kormányhivatal mekkora védősávot jelölt ki a forrás köré, mivel annak védettsége a környezetére is kiterjed.

A nemzeti park többször is 8 ezer négyzetméteres területet javasolt, aztán hirtelen megváltoztatta a véleményét, és már csak 2 ezer négyzetméteres védőterületet tartott szükségesnek. A civileket segítő ügyvéd szerint ez nem történhetett volna meg durva nyomásgyakorlás nélkül. Mindez tavaly tavasszal történt, amikor még Puskás Zoltán vezette a nemzeti parkot – írja a Telex.