Véget ért a viharjelzési szezon

Október utolsó napjával befejeződött a tavi viharjelzési idény.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) április 1-jétől október 31-ig a balatoni, a Velencei-tavi és a Tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot működtet, a viharjelzést és a riasztást a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosítja. Azaz október 31-én utoljára működött ebben a szezonban a jelzőrendszer – írja az OMSZ honlapja.

Az OMSZ egyik legfontosabb feladata az állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló veszélyjelző rendszerek fenntartása, üzemeltetése. Ezek egyike a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat magában foglaló tavi viharjelzés.

A viharjelzési szezon első hat hónapja a Balaton keleti medencéjében átlagosan szeles, míg nyugaton öt százalékkal gyengébben szeles lett. Az idei viharjelzési szezonban öt erős vihar érte el a Balatont és térségét, júniusban kettő, júliusban három alkalommal. Az erős viharok négy alkalommal érintették a parti állomásokat, míg egy alkalommal csak a tóban elhelyezett platformon mértek 90 km/h fölötti szélsebességet. Ez utóbbi esetben a Keszthelyi-medencében elhelyezett műszer egyúttal a szezon legerősebb viharát regisztrálta 107 kilométeres széllökésekkel, amely június nyolcadikán vonult át egy szupercellás zivatar kíséretében – olvasható az Indexen.

A parti állomások közül a balatonőszödi mérte a legerősebb szelet (104 km/h-t), amely július elsején egy hidegfront átvonulása nyomán jött létre. Az átlagos szélsebességeket tekintve tavainknál a július volt a legszelesebb hónap, míg a május a sokéves átlagnál jóval kevésbé volt szeles.