Veszélyeztethetik az emberi hormonszármazékok a Balaton ökoszisztémáját?

Folyamatos vizsgálatot folytatnak a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai a Balatonban kimutatható, emberi eredetű, kémiai anyagok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását illetően – írja a National Geographic.

Legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk hogyan hatnak a gerinctelen modellszervezetekre, számolt be az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. A kutatás során igazolták, hogy az emberi eredetű szennyezések szintje a Balatonban és annak vízgyűjtőjében világviszonylatban mérve átlagos mértékűnek tekinthető. Bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk már változásokat okoznak a gerinctelen modellszervezetekben. A vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányokat a Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival közösen az Environmental Science and Pollution Research és a Science of the Total Environment rangos nemzetközi szaklapokban publikálták.

A kutatók rávilágítanak arra, hogy már az alacsony koncentrációban (10 ng/L), de tartósan jelen lévő progesztogén hormonok is valós biológiai kockázatot jelenteknek a gerinctelen modellállatokra, és ezáltal a vízi ökoszisztémára. Ezért a felszíni vizek – kiemelten a Balaton – védelme érdekében fontosnak tartják, hogy a magasabb koncentrációjú akut szennyezések mellett a hosszú távon alacsony koncentrációban jelen lévő szennyezések vizsgálatára is figyelmet fordítsanak. Az orvostudománynak köszönhetően nemcsak az emberi élettartam nőtt meg, hanem a gyógyszerfelhasználás is folyamatosan emelkedik, emellett az egyre kifinomultabb technológiáknak köszönhetően minden korábbinál pontosabb mérések végezhetők, aminek köszönhetően egyre alacsonyabb szennyezési szintek is kimutathatóvá váltak.

Az ösztrogén típusú vegyületeket az elmúlt évtizedekben sokat vizsgálták, most azonban a progesztogének koncentrációját és a vízi szervezetekre kifejtett hatásukat mérték fel, nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) és nagy vízibolha (Daphnia magna) segítségével. Négyféle hormonkoncentrációt vizsgáltak: literenként 1, 10, 100 és 500 nanogramm hormonkészítménnyel kezelték az állatokat.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hormonkezelések hatására a csiga esetében szignifikáns változások figyelhetők meg az embriók fejlődési idejében, pulzusszámában, a kapszulán belüli reszelőnyelv-öltögetések (radula) számában, a csúszó mozgások aktivitásában, továbbá a felnőtt egyedek táplálkozási és mozgási aktivitásában. A vízibolha vizsgálatai során is jelentős molekuláris és sejtszintű változások mutatkoztak, nőtt egy antioxidáns hatású enzimért (GST) felelős génkifejeződés mértéke és magának az enzimnek az aktivitása is. Már az 1 és a 10 nanogrammos kezelést kapott egyedek fejlődése is felgyorsult, előbbre került a peterakás, és több petét is raktak az állatok.

A kutatók rávilágítanak arra, hogy mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, a folyamatos és növekvő szennyezés következtében a nem, vagy csak nehezen lebomló perzisztens mikroszennyezők koncentrációja növekedni fog a jövőben. Ma még nem ismert, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, illetve más toxikus szerves és szervetlen vegyület egyidejű jelenléte hogyan hat egymásra, továbbá az sem, hogy ez miként érinti a természeti környezetünket, az élővilágot. Az azonban a megfigyelések alapján látható, hogy a szennyezések már környezeti koncentrációban is befolyásolhatják a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását.