Virtuális séta a történelmi Veszprémben

A Királynék városa címet büszkén viselő Veszprém mindig is nagy népszerűségnek örvendett és a 2023-as évben pedig Európa Kulturális Fővárosává avanzsálódik majd, így jelenleg is rengeteg átalakítás és innováció van folyamatban a megyeszékhely életében a nagy lehetőségre készülődvén. Most azonban tarts velünk és tegyünk egy kellemes sétát a 20. századi Veszprém utcáin, amely során a település ikonikus és rejtettebb részletei egyaránt megmutatkoznak.

Szentháromság tér, 1900.

A vár főtere, tulajdonképpen az egész város origója, legalábbis, ha történelmi távlatokban gondolkodunk. Hangulatát ma is hűen őrzi, persze az épületek szakszerű állagmegóvása mellett.

Virág Benedek utca 4., 1913

A Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium felé vezető kis, belvárosi utcán ma egy fiatalok által közkedvelt szórakozóhely működik.

Fekete Sas Gyógyszertár, 1924

A város első patikája már a 18. század első fele óta üzemel. A mai helyén, az Óváros tér “kapuját” jelentő Rákóczi Ferenc utcán már 1801 óta fogadja vásárlóit.

Benedek-hegy, 1930

A belvárosi hegy még most is elsődleges választás, ha kisebb családi sétákról vagy akár randevúkról van szó. A dolomit sziklákról remek kilátás nyílik a várra, de az egész város belátható innen a háttérben elnyúló bakonyi domborulatokkal.

Viadukt, 1938

A legendás völgyhíd alatt sétáló barátnők a Kittenberger Kálmán utcában, ahol húsz évvel később az állatkert (Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark) is megnyitotta a kapuit.

Pápai út, 1943

A második világháború idején még beépítetlen Pápai út. Most többek között benzinkút és a Volánbusz telephelye található itt. Ipari területté alakult át az évek során.

Sörház lépcső, 1956

A település centrumának egyik legromantikusabb, legmeghittebb pontja szerencsés, de egyszerre eldugott fekvése miatt. Ha mesélni tudna millió lopott csók és bensőséges beszélgetés krónikása lenne.

Óváros tér, 1962

A Korsós lány szobrát R. Kiss Lenke készítette egy évvel korábban. A köznyelvben a veszprémiek a szobrot csak Zsuzsiként emlegetik és a város amolyan kabala-féleségévé nőtte ki magát az évtizedek múltával.

Kossuth utca, 1966

A település főutcája, mely már régóta sétálóutcává alakult át, a gépkocsi forgalom lebonyolításának terhét pedig a rá merőleges Brusznyai Árpád utca vette magára.