Bakancslistás helyek a Balaton körül – Szegedy Róza Ház, Badacsony

A Badacsony a Balaton legpopulárisabb kirándulóhelyeinek egyike. Ki ne caplatott volna már fel nagy lihegések közepette a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegyének kacskaringós emelkedőin, de bizonyára sokunk frissítő fröccsén is csillantak már meg a nyári nap sugarai a rengeteg minőségi borterasz valamelyikén. Ezen a héten azonban az egykori vulkán koronájának ékkövét, a Szegedy Róza Ház Irodalom és Bormúzeumot mutatjuk be kicsit közelebbről.

Az eredetileg három részből álló házat a 18. század legvégén a zalai alispán, Mezőszegedi Szegedy Ignác építtette népi barokk stílusban. Az épületegyüttes alapvetően akkor egy nádfedéllel ellátott, emeletes présházból, egy istállóból és egy úgynevezett vincellérházból állt. A 19×9 méter alapterületű présház emeletének hat nyílásos, árkádos erkélyéről ma is gyönyörű balatoni tájkép látható.

Irodalomtörténeti szempontból az épület akkor vált jelentőssé, amikor Kisfaludy Sándor egy badacsonyi szüret alkalmával szemet vetett Szegedy Ignác lányára, a 18 éves Rózára, aki először még nem viszonozta a férfi érzéseit. A történtekről mindenesetre ezekkel a strófákkal emlékszik a költő, akit a napoleoni háborúk kisvártatva Itáliába szólítottak:

„Édes, kínos emlékezet,/ Ott tudtam meg, ki légyen ő, / Oh Badacsony szürete! / S mi légyen a szerelem; / Múlatságos gyülekezet, / Amor nyila miként sebző, /Te rabságom kezdete! / S mi az édes gyötrelem.”

Az ominózus szüret harmadik évfordulóján Kisfaludy ismét megkörnyékezte Rózát, aki ekkor már nem csak, hogy nem utasította el a poétát, de 1800-ban meg is kötötték házasságukat, amelynek idilljét Kisfaludy többek között a Boldog szerelem című versciklusában is ecsetel. A frigy 32 éven át tartott egészen Róza haláláig.

A ház felújítása a magyarországi műemlékvédelem első feladatai között, 1953-ban valósult meg, az első kiállítást is ekkor alakították ki benne. Jelenleg is irodalmi és bormúzeumként üzemel.

Képek: szegedyrozahaz.hu